4 mű az 1956-os forradalomról: 1956 - A magyar forradalom története (Emigráns kiadás) + 1956 Ferencvárosban + Az 1956-os magyar forradalom és a Nagy Imre per + Az 1956-os forradalom és a katolikus egyház

Az 1956-os magyar forradalom és a Nagy Imre per: A Magyar Öregdiák Szövetség-Bessenyei György Kör 1960-ban az 1956-os forradalmi MEFESz hagyományait továbbvivő Északamerikai Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége Rutgers egyetemi csoportjának folytatójaként alakult. Céljául a magyar nyelv és kultúra külföldi gondozását, a világ 16 milliónyi magyarsága sorskérdéseinek elemzését és ismertetését tűzte maga elé. 1956 - A magyar forradalom története (Emigráns kiadás): 1956-ban, egy őszi napsütéses októberi délutánon, Budapesten néhány ezer egyetemi hallgató a belügyminisztérium engedélyével néma tüntetést szervezett. Lengyelországból napok óta zavaros hírek érkeztek, Varsót állítólag szovjet csapatok vették körül és a városban bent a lengyel kommunista párt vezetői kemény szócsatát vívtak az állami élet megújhodása érdekében. A budapesti műegyetemi ifjúság a Bem szobornál rendezett tüntetéssel Lengyelország iránti szimpátiáját akarta kinyilvánítani s egyben saját követeléseit előtárni. Sem az egyetemi ifjúság, sem a kormány rendőri szervei nem gondolták, nem is sejtették, hogy a békésen, nemzetiszínű és vörös zászlók alatt vonuló diáksereghez órákon belül csatlakozni fog Budapest népe, majd az egész ország és az egy-délutánra tervezett békés tüntető felvonulás véres forradalomba és szabadságharcba torkollik. "Szikrából lesz a láng!" biztatták egymást a század elején Európa keleti felében az orosz hivatásos forradalmárok, akik szibériai száműzetésükben - vagy ahogyan Vlagyimir Iljics Lenin; svájci, polgári kényelmű emigrációjában - úgy álmodták meg a zsarnokságot megdöntő népi-forradalmat, ahogyan az 1956 októberében Magyarországon lejátszódott. 1956 Ferencvárosban: Az 1956-os szabadságharc és Budapest IX. kerülete, Ferencváros, a fegyveres felkelők egyik központja. Kálvin tér, Ráday utca, Bakáts tér, Ferenc körút, Üllői út - ismert helyszínek. A Kilián laktanya, amely ,,országszerte, sőt világszerte legendássá vált... de a harci siker döntő mértékben a környező VIII. és IX. kerületi civil harcosok érdeme volt" - írja Eörsi László. Kitartásuk, szilárdságuk meghatározó volt a forradalom átmeneti győzelmében. A három legjelentősebb IX. kerületi fegyveres csoport, a Tűzoltó utcaiak, a Berzenczey utcaiak és a Tompa utcaiak november 8-ig harcoltak. Budapesten az utolsó lövéseket a IX. kerületben adták le a felkelők akkor, amikor a város szerte már felszámoltak minden ellenállást. Emlékükre lát napvilágot az almanach Eörsi László tanulmányával a ferencvárosi forradalmárokról, Dobai Péter gondolataival a szabadságharc parancsnokáról, Angyal Istvánról és szépirodalmi szemelvényként Kőrösi Zoltán írásával. IX. kerületi szemtanúk visszaemlékezései hitelesítik a forradalom eseményeit, és idézik fel élethűen a megtorlás időszakának hangulatát. A forradalom idején megjelent újságcikkekkel és az események színterén készült fotókkal gazdagon illusztrált helytörténeti zsebkönyv egyszerre emlékkötet és ismeretterjesztő kiadvány. Szól azokhoz, akik emlékeznek, és az ifjabbakhoz, hogy megemlékezzenek. Szól azzal a szándékkal, hogy Angyal István kívánságát közvetítse: ,,Kérem, hogy ennek a szertelen ifjúságnak - amelyiknek én is tagja vagyok - bocsássák meg bűnét, és szeressék." Az 1956-os forradalom és a katolikus egyház: Miután szemünk láttára ment végbe a szovjet világhatalom bukása, könnyebben elismerheti mindenki annak az állításnak jogosságát, hogy az első esemény, amelyik alapjaiban rázta meg a Szovjetuniót és csatlósállamait, az 1956 őszén kirobbant magyar forradalom és szabadságharc volt. A népek fizikai és szellemi börtönéül szolgáló rendszerben és államszövetségben a magyar forradalom olyan károkat okozott, melyeket kiheverni már nem tudott, és amelyek folytonosan növekedve nagyban hozzájárultak a szovjet tömb széteséséhez. Ezért joggal mondhatjuk, hogy az 56-os magyar forradalom az 1945 utáni világtörténelem egyik igen fontos eseménye volt. Az 56-os forradalomnak főleg politikai és katonai történetét már sokan feldolgozták, és munkájuk eredményét publikálták is. A magyar és külföldi történészek és politológusok nemcsak az események alapos feltárására törekedtek, hanem a történések hátterét is megrajzolták, és a forradalom mozgatórugóit is igyekeztek mindenre kiterjedően és tárgyilagosan kikutatni, valamint a forradalmat érdeme szerint értékelték.