4 könyv maffiózókról: Vértestvériségek - Az olasz maffiák felemelkedése + Élet a gyűlölet után - Egy latino bandavezér útja a megbocsátásig + Zsidó gengszterek Amerikában + Volt egyszer egy Amerika

Vértestvériségek - Az olasz maffiák felemelkedése (könyvtári könyv volt) A maffia titkos társaság, melynek hatalma egyes egyedül a gyilkosságokból ered. Az embereket megölni, majd eltakarítani őket ezzel a borzalmas, ám igen egyszerű módszerrel dolgozott a szervezet. John Dickie a legújabb kutatások döbbenetes tényeit felhasználva írja meg a Cosa Nostra történetét a 19. Század elejétől a 2000-es évek elejéig. Megeleveníti azoknak a férfiaknak és nőknek a történetét, akik a maffia árnyékában éltek és haltak, s bemutatja a legkülönbözőbb híres figurákat is. A Cosa Nostra lenyűgöző történet, amely a szerző atmoszférateremtő erejét és a krimiszerzőkéhez hasonló feszültségkeltő képességét igazolja. Élet a gyűlölet után - Egy latino bandavezér útja a megbocsátásig Hogyan bocsáthatjuk meg a megbocsáthatatlant? Sammy Rangelt gyerekkorában nagybátyja szexuálisan zaklatta, anyja és mostohaapja pedig testileg-lelkileg bántalmazta. 11 éves volt, amikor a nevelőintézetből az utcára került, s a bandavezérségig vitte a droggal, a bűnözéssel, a szexszel és az erőszakkal átitatott észak-amerikai alvilágban. Kamasz- és felnőttkorában több mint 15 évet töltött különböző büntetés-végrehajtási intézetekben. Sammy története azonban különös fordulatot vett: egy rehabilitációs program segítségével megszabadult a függőségeitől, és egyetemi diplomát szerzett. Jelenleg tanácsadóként segíti a rendőrség munkáját az erőszakmentes konfliktusmegoldásban és az utcai bandákkal kapcsolatos helyzetekben. Önéletrajzi írása nemcsak azért izgalmas, mert sikerült kitörnie az erőszak világából, de egyfajta kézikönyvként is olvasható, amely útmutatóként szolgál segítő szakembereknek és mindenkinek, aki új életet szeretne kezdeni. Zsidó gengszterek Amerikában A 20. század elején New York volt a nagy bevándorlási kapu Amerikába. Az Óvilágból érkező emberek etnikumok szerint telepedtek le, volt ír negyed, olasz negyed, lengyel negyed és zsidó negyed is. Nagy szegénységben éltek, és keményen dolgoztak, de néhányan közülük megpróbálkoztak a könnyebbik, bár véresebb úttal: gengszterek lettek. Az ír és olasz bandák rendszeresen fosztogatták a zsidó szűcsök, szabók, kereskedők, kocsmárosok boltjait és műhelyeit - mindaddig, amíg meg nem jelentek New York utcáin a zsidó gengszterek is. Kétezer év óta ők voltak az első olyan fiúk (és lányok), akik fegyvert fogtak a családjuk, a közösségük és saját maguk védelmében. A környezet nem győzött csodálkozni: azt hitték, a zsidók hajlott hátú, mindent eltűrő nép, akiknek nagy ugyan a tudásuk, de önvédelmi képességük nincs. Tévedtek. Olyannyira, hogy néhány évtized alatt az önmagukat zsidónak nevező gengsztercsoportok átvették az uralmat a New York-i alvilág fölött, sőt, rövidesen Chicagóban, Los Angelesben és Las Vegasban is ők diktáltak. Kik voltak ezek a zsidó pisztolyhősök, rablók, szeszcsempészek, zsarolók, kemény öklű szegénylegények és zseniális szervezők, akik még Al Caponénak is parancsoltak? Miért tették hát le egy idő után a revolvert? Mi volt a titkuk? Volt egyszer egy Amerika Szenvedélyes harc pénzért és hatalomért. Moziban látni, vagy olvasni a Volt egyszer egy Amerikát - nem ugyanaz az élmény. Sergio Leone filmjét Robert De Niro (Noodles) sugárzó személyisége tartja mozgásban, s a majd- négy órás maffia-történetet elképzelni sem tudjuk nélküle. A film alapjául szolgáló regény, Harry Grey műve viszont éppen abban erős, amiben a mozgókép esendőbb: a belső történések finomságában. Az eposz és a sorsregény furcsa keveréke. Hősei az alvilág mitológiájának héroszai, akiknek igazi nevük fölé nőtt a gúnynevük. Közben pedig csóró zsidó utcagyerekek, akik szeretnének nagykanállal meríteni az élet fazekából. Rajongjunk értük, vagy sajnáljuk őket? Döntsd el tenmagad, nyájas olvasó!