Szép, megkímélt állapotú könyvek.
A tűzoszlop (a Kingsbridge sorozat 3. része)
Stuart Mária és Tudor Erzsébet vetélkedik a trónért. Az angol katolikus arisztokrácia Mária oldalán áll, Erzsébetet, aki sokkal türelmesebb vallási kérdésekben, az anglikán egyházhoz csatlakozó protestánsok és puritánok támogatják. Erzsébet ellen uralkodása alatt számtalan merényletet kíséreltek meg - gyakran Stuart Mária támogatásával - a katolikusok, akik mellett jelentős külföldi erők is álltak.
Erzsébet okos és tehetséges kémfőnöke a kingsbridge-i kereskedőcsaládból származó Ned Willard, aki a 16. század egyik legnagyobb besúgóhálózatát építi ki, és sikeresen hiúsítja meg az Erzsébet királynő ellen tervezett merényleteket.
Ned Willard életének nagy szerelme a katolikus Margery Fitzgerald, akivel együtt nőtt fel Kingsbridge-ben. A lány testvére, a ravasz, okos és elszánt Rollo Fitzgerald több évtizeden keresztül sikeresen csempészi be Jean Langlais álnéven Franciaországból a képzett merénylőket. Ned Willard csak több évtized után, egy véletlen folytán jön rá, hogy tulajdonképpen sógora irányította az összes merényletet.
A 16. századi Európában dúl a vallási küzdelem, Spanyolországban és a Németalföldön az inkvizició tűzzel, vassal írtja a Svájcból terjedő protestáns hitet, Párizsban a Guise hercegek a Szent Bertalan-éjen számolnak le a kálvinistákkal. Az egykor pompázatos kingsbridge-i katedrálisban viszont fehérre meszelték a falakat, és fehér galléros sötét szürke ruhában tartják istentiszteleteiket a szintén vakbuzgó puritánok.
A trilógia előző részeihez hasonlóan az izgalmas, pergő cselekményen keresztül megelevenedik a 16. századi Anglia élete, de Ken Follett kitágítja a színteret: izgalmas történetek játszódnak Spanyolországban, Franciaországban és a Németalföldön is.
Soha
Ken Follett új regénye különleges, izgalmas thriller, amely napjainkban játszódik.
Csád fővárosában, közel a Szaharához két magasan képzett titkos ügynök, egy amerikai és egy francia, élete kockáztatásával sikeresen működik közre az iszlám terroristák által üzemeltetett drog- és embercsempészeti hálózat felszámolásában.
Egy gyönyörű csádi özvegyasszony nem lát más kiutat a reménytelen éhezésből és nyomorból, minthogy kisfiával az embercsempészek segítségével Európába jusson, és ott vállaljon munkát. A viszontagságos úton egy titokzatos férfi segíti és védelmezi, aki nem az, akinek mondja magát.
Észak-Koreában a katonák puccsal próbálják megdönteni a diktatúrát. A hivatalos phenjani közlemény Dél-Koreát teszi felelőssé a történtekért. Az okos és ambiciózus, negyvenes éveiben járó kínai kémfőnök mindent elkövet azért, hogy Kína ne sodródjon Dél-Koreával és a szövetségi rendszereknek köszönhetően az Egyesült Államokkal is háborúba. Ám az öreg, keményvonalas kommunisták a fegyveres választ erőltetik, és a pekingi kormányban ők vannak többen.
A Fehér Házban Pauline Green elnökasszony ügyes és óvatos politizálással, taktikus diplomáciai lépésekkel egyensúlyoz az amerikai pártok között, és próbálja megakadályozni a világ nagyhatalmainak segítségével, hogy Észak és Dél-Korea konfliktusa világméretűvé váljon. Ám az események egy idő után önjáróvá válnak, és, noha az államok többsége mindent megtesz a fegyveres harc kirobbanása ellen, a katonai szövetségek összetett hálójában vergődve a világ mégis belesodródik egy újabb háborúba.
A regény nem más, mint hatalmas kiáltás, hogy ez SOHA ne történhessen meg.
Egy új korszak hajnala - A katedrális előzménye (a Kingsbridge sorozat 0. része)
A shiringi erőd nem nagyon különbözött a cherbourg-itól, csak a lakótorony hiányzott belőle. Voltak házak, istállók, raktárak, nyitott konyhák. Az egyik ház kétszer akkora volt, mint a többi, a két végébe apró ablakokat vágtak: ez lesz a csarnok, ahol az elöljáró tartja a gyűléseket és a lakomákat. A sokaság két sorba állt, nyilvánvalóan azt várták, hogy Ragna közöttük lovagoljon a csarnokhoz. A lány nem sietett, mert látni akarta az arcokat, hogy mosolyoghasson rájuk.
A hosszú ház ajtaja előtt ott állt Wilwulf. Éppen olyan volt, ahogy Ragna emlékezett, magas és hanyag tartású, bajsza és dús haja szőke, az álla borotvált. Vörös köpenyt viselt, zománcos dísztűvel összefogva. Olyan fesztelenül mosolygott, mintha tegnap váltak volna el, és nem két hónapja. Hajadonfővel állt az esőben, nem érdekelte, hogy megázik. Szélesre tárta a karját.
Ragna nem bírta tovább fékezni magát. Leugrott a lováról, és futott hozzá. A nézők megéljenezték túláradó örömét. Wilwulf még szélesebben mosolygott. A lány a mellére borult, szenvedélyesen csókolta. Az éljenzés mennydörgéssé erősödött. Ragna átkarolta a vőlegénye nyakát, majd egyet szökkent, és Wilwulf derekát is átkulcsolta a lábával. A tömeg őrjöngött.
Az Egy új korszak hajnala Ken Follett legsikeresebb regényének, A katedrálisnak az előzménye, azt az időszakot képzeli el, amikor egy félreeső hely elkezdett hatalmas kulturális központtá növekedni.
A regény négy főszereplőjének életén keresztül megismerjük az 1000 körüli Anglia kegyetlen és vad társadalmát, ahol a király megpróbál érvényt szerezni a jognak és a törvényességnek:
Edgar, a fiatal hajóács jövőjét szerelmével, egy férjes asszonnyal képzeli el, a vikingek váratlan támadása azonban mindent megváltoztat;
Ragna normandiai hercegnő húszévesen halálosan beleszeret az udvarukba látogató, a negyvenes éveiben járó angolszász előkelőbe, Wilwulfba, feleségül megy hozzá, és követi egy ismeretlen világba, Angliába;
a gátlástalan, álszent és hatalomvágyó Wynstan püspök minden eszközt megragad, hogy növelje hatalmát és befolyását, de szembekerül az idealista Aldred szerzetessel, aki nem hagyja, hogy földi hatalmak befolyásolják szent küldetését.
Follett ebben a regényében is - akárcsak a sorozat többi kötetében - izgalmas, fordulatos, szenvedélyes érzelmekkel teli cselekménnyel vezeti végig olvasóit a zűrzavaros éveken.
KEN FOLLETT (Cardiff, Wales, 1949. június 5.) napjaink egyik legsikeresebb regényírója, eddigi 31 könyve 33 nyelvre lefordítva, sok százezer példányban jelent meg szerte a világon. Minden műve olvasható magyarul is.
1989-ben jelent meg a XII. századi Angliában, Kingsbridge-ben játszódó regényfolyamának első kötete: A katedrális. A történet folytatódott a XIV. és a XVI. században. Így született meg a Kingsbridge-trilógia. A most megjelenő, legújabb művében, a sorozat egy újabb részében pedig a X. századba lép vissza, és megírja A katedrális előzményét.
A Kingsbridge-sorozat: Egy új korszak hajnala, A katedrális, Az idők végezetéig, A tűzoszlop
Számos irodalmi jótékonysági szervezet tagja. Szabad idejében szívesen játszik basszusgitáron. A hertfordshire-i Stevenage-ben él feleségével, Barbara Follett-tel és két labradorjukkal.
Az idők végezetéig (a Kingsbridge sorozat 2. része)
Az idők végezetéig A katedrális folytatása: ugyanabban az angliai városban,Kingsbridge-ben játszódik a történet kétszáz évvel később, a 14. században.A szereplők a katedrális építőinek leszármazottjai, akik ugyanúgyküzdenek az élettel, mint elődeik.Az Európán végigsöprő pestisjárvány a hajósok, kereskedők közvetítéserévén felüti fejét az angliai kisvárosban is, s éveken keresztül változatlanerővel tombol, szedi áldozatait. A Benedek-rendi kolostor ispotálya azegyetlen hely, ahol a halálos beteg emberek menedéket kaphatnak.A járvány közepette sem állhat meg azonban az élet: meg kell erősíteni azéletveszélyessé vált hidat, a katedrális megroggyant tornyát helyre kellállítani, s az elöljáróságnak és a céhek nek biztosítaniuk kell a városmegélhetését. Gyilkos indulatok, testvérharcok, árulások, mindennehézséget áthidaló szerelmek közepette zajlik az élet Kingsbridge-ben.Ken Follett megint remekelt: olyan művet kínál olvasóinak, amelyegyszerűen letehetetlen - egy hatalmas ívű történetet filmszerűen pergőcselekménnyel.
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet