3 mű a szocialista erőszakszervezetekről: Az erőszak neve: Péter Gábor - Az ÁVH vezetőjének élete + A Stasi működése Magyarországon - A keletnémet és a magyar állambiztonság kapcsolata 1955-1989 + A III/III. krónikája

Az erőszak neve: Péter Gábor - Az ÁVH vezetőjének élete (kemény kötésű könyv) Az Államvédelmi Hatóság története elválaszthatatlan első vezetőjének, Péter Gábornak a személyétől. Neve egyet jelentett, és egyet jelent napjainkban is a terrorszervezettel, számos ártatlan honfitársunk megkínzásával, bebörtönzésével, meggyilkolásával. Mégis a történettudomány máig adós maradt az ÁVH-vezér életútját feldolgozó szakmunkával. Müller Rolf könyve ezt a hiányt pótolja, bemutatja: hogy az újfehértói szabólegény miként vetette bele magát az illegális kommunista mozgalomba, hogyan ívelt fel a pályája 1945 után a politikai rendőrség élén, milyen szerepet játszott a nagy koncepciós perekben, a testi és lelki bántalmazásokban, miért fordult el tőle 1953-ban főpatrónusa, Rákosi Mátyás, hogyan teltek börtönévei és szabadulása utáni évei. A Stasi működése Magyarországon - A keletnémet és a magyar állambiztonság kapcsolata 1955-1989 (kemény kötésű könyv) Miért szerette a keletnémet állambiztonság a ,,Celofán" típusú magyar levélbontó készülékeket? Mekkora ügynökhálózatot működtetett a Stasi Magyarországon? Mik voltak a ,,Balaton-brigád" legfontosabb feladatai? Mi volt a Stasi-vezetők és ügynökök véleménye a magyar állambiztonságról? És vajon miként változott a két ország viszonya az 1989-es határnyitáshoz vezető események során?JOBST ÁGNES kötete elsőként vállalkozik az egykori Német Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság állambiztonsági együttműködésének átfogó bemutatására. A téma a jelenkori történetírás kevéssé feltárt területei közé tartozik, pedig a belügyi-állambiztonsági szervek kapcsolatainak mélyebb ismerete hozzásegíthet a közelmúlt fontos eseményeinek alaposabb megértéséhez. A kötet mindenekelőtt az elsődleges források, vagyis a levéltári dokumentumok felhasználásával tesz kísérletet a téma feldolgozására. A szerző részletesen foglalkozik a Stasi által Magyarországon bevetett operatív csoport működésével, a kooperáció során felmerülő problémákkal és nézetkülönbségekkel, végül hosszan szól az 1989-es keletnémet menekültáradatról, amely utóbb egy új korszak nyitányának bizonyult Európa XX. századi történelmében.JOBST ÁGNES 1997-től munkatársa a Történeti Levéltárnak (2003-tól: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára). A magyar állambiztonság nemzetközi iratanyagának feltárásába bekapcsolódva 2004 óta folytat kutatásokat az egykori Stasi-iratokat őrző berlini levéltárban. Az elmúlt tíz év során több hazai és külföldi előadást tartott, számos tanulmányt és forrásközlést tett közzé a magyar és keletnémet együttműködés témakörében. A III/III. krónikája (puha kötésű könyv) A Kádár-kori titkosszolgálatok működése a rendszerváltás óta mind a mai napig a magyar közélet egyik meghatározó és kibeszéletlen témájának számít. Az 1962-ben új működési kereteket kialakító egykori szervezet legismertebb részlege - elsősorban egyes közéleti szereplők utóbb lelepleződő ügynökmúltja miatt - a belső elhárítással foglalkozó III/III. Csoportfőnökség lett. E részleg tényleges tevékenysége ugyanakkor ma is csak töredékesen ismert, miközben továbbra is számtalan félreértés, legenda és mítosz él a III/III-mal kapcsolatban.TABAJDI GÁBOR kötete az elmúlt évek kutatási eredményeinek felhasználásával a pártállami titkosszolgálatok, azon belül is a belsőreakció-elhárítás működésének átfogó krónikáját adja. A könyv az események időrendi tárgyalása során a sok esetben félrevezető ügynöktörténetek helyett magára a szervezetre helyezi hangsúlyt, így a jól dokumentálható, konkrét esetek kapcsán a belső elhárítás nagyszabású akciói mellett a III/III-asok mindennapjait meghatározó egyéb hatásokat is igyekszik bemutatni, a pártutasítások fogadtatásától kezdve a szabadidős tevékenységeken át egészen az állomány társadalmi helyzetéig. Az egyes szócikkekhez tartozó események arra is rávilágítanak, hogy a "létező szocializmus" világában milyen hétköznapi tevékenységi formák válhattak politikai kérdéssé, és melyek voltak azok, amelyek a hatalom megtorló intézkedéseit kiváltották. A szócikkekkel párhuzamosan futó köztörténeti kronológia és a kor hangulatát megidéző dokumentumok ugyanakkor eddig kevésbé érzékelt összefüggéseket is megvilágítanak. A Budapest a diktatúrák árnyékában című nagysikerű történelmi útikalauz szerzője új nézőpontból, a III/III szervezeti oldaláról láttatja e szűk három évtized történéseit, és ennek köszönhetően az olvasó előtt oldalról oldalra feltárul a pártállami Magyarország titkos története.