3 db könyv a második világháborús Magyarország hadtörténetéről: Páncélosok a Dunántúlon - Az utolsó páncélosütközetek Magyarországon 1945 tavaszán + Páncélosok Magyarország északkeleti részén, 1944-1945 + Magyarok a Don-k

Páncélosok a Dunántúlon - Az utolsó páncélosütközetek Magyarországon 1945 tavaszán A második világháborúban a 6. páncéloshadsereg volt Németország utolsó nagy támadó hadműveletre képes, viszonylag intakt hadserege. Amikor a kudarcba fulladt ardenneki offenzíva végén kivonták a frontról, a lehetőségekhez képest újra feltöltötték élőerővel és haditechnikai eszközökkel, és ha nem is teljesen, de visszanyerte 1944. őszi erejét. Bevethették volna a már német felségterületen a Rajna felé nyomuló nyugati szövetségesek ellen, vagy átcsoportosíthatták volna akár Sziléziába, akár a Baltikumba, akár a Visztula Hadseregcsoporthoz Berlin megközelítési útjaira a szovjetek ellen, hiszen mindenütt égetően nagy szükség volt erősítésre és ellentámadást indítani képes friss erőkre. Azonban nem így történt: Magyarországon vetették harcba a Dunántúlon végrehajtott ,,Tavaszi ébredés" hadművelet keretében, amely a második világháború utolsó német ,,nagy offenzívája" volt. A hadművelettel kapcsolatban számos kérdés vetődik fel. Mi volt a németek valódi terve ezzel a látszólag értelmetlen támadással? Mekkora szerep jutott ebben a jobb napokat látott német páncélos fegyvernemnek? Igaz-e, hogy a szovjetek az 1943-ban már bevált kurszki védelmi irányelveket alkalmazták újra? Milyen harcjárműtípusok csaptak össze a Dunától nyugatra és mekkora mennyiségben? Hogyan boldogultak az amerikai gyártmányú M4A2 harckocsik szovjet személyzettel a sokkal nehezebb német Panther és Tiger B páncélosok ellen magyar földön? Mekkora páncélosveszteségeket szenvedtek a szemben állók? Mennyire volt sikeres a szovjetek csattanós válasza, a Bécs felé indított támadó hadművelet? Hogyan alkalmazták e harcokban páncélosaikat a németek, a szovjetek, a magyarok és bolgárok? A könyv a részletes eseménytörténet mellett többek között e kérdésekre is keresi a választ. A felek hadműveleti irataiból származó tényeket számos naplórészlet és visszaemlékezés színesíti, és még a térképvázlatok is korabeli eredeti anyagok alapján készültek. A szerző által feltárt orosz levéltári és szakirodalmi források, valamint az újabban megjelent német memoárok a téma minden korábbinál részletesebb feldolgozását tették lehetővé. Páncélosok Magyarország északkeleti részén - 1944-1945 Számvéber Norbert a második világháborús páncéloshadviselés elismert szakértője, és így a második világháborús magyarországi hadszíntéren alkalmazott páncélozott harcjárművekkel kapcsolatban is számos könyvet, tanulmányt és szakcikket publikált az elmúlt évtizedekben. Írt már az Erdélyben, a Tiszántúlon, a budapesti hadműveletben, a Felvidéken és a Dunántúlon lezajlott páncélos-összecsapásokról. Ugyanakkor az akkori Magyarország kárpátaljai és kelet-felvidéki régiójában 1944-1945 folyamán lezajlott harccselekményekről eddig csak nagyon kevés publikáció jelent meg, az itt harcolt páncélozott harcjárművekről pedig még szinte egyetlen egy sem. Ennek két fő oka van: egyrészt a magyarországi harcok idején ebben az országrészben alkalmazták a legkevesebb páncélost, másrészt e harcokról maradt fenn a legkevesebb elsődleges (levéltári) forrás. Noha Kárpátalján és a Felvidék keleti felében távolról sem zajlottak olyan heves páncélosütközetek, mint az akkori Magyarország egyéb területein, e harcok története számos meglepetéssel és érdekességgel szolgálhat. A harcok hevessége például semmiben sem maradt el a közismertebb magyarországi összecsapásokétól, legfeljebb a bevetett páncélosok mennyisége volt kisebb. Ezzel együtt az itteni harcokban legkevesebb 174 szovjet harckocsi és önjáró löveg semmisült meg vagy vált tartósan harcképtelenné. A könyv első alkalommal tesz kísérletet arra, hogy az érintett harcoló felek fellelhető levéltári és másodlagos forrásai alapján felvázolja a megerődített védelmi terepszakaszok (a "Hunyadi" és "Szent László" állások, valamint az "Árpád" vonal) működését a páncélos támadásokkal szemben, illetve részleteiben ismertesse a harcoló felek páncélozott harcjárműveinek tevékenységét és hatásukat a harcok kimenetelére az akkori Magyarország északkeleti régiójában. A szöveget közel negyven, zömmel korabeli térkép, harcvázlat, illetve hadrendi ábra egészíti ki. Magyarok a Don-kanyarban - A magyar királyi 2. honvéd hadsereg története (1942-1943) A XX. századi magyar történelem egyik sokat idézett, politikai vitákat kiváltó eseménye volt a 2. magyar hadsereg tragikus története 1942-43-ban. A szerző feltárta a fennmaradt és elérhető levéltári forrásokat, felkereste a még élő résztvevők többségét, és a feledés homályába merült korabeli naplókat, feljegyzéseket is bemutat. A könyv a 2. magyar hadsereg történetét az adott kor politikai és katonapolitikai viszonyai közé beágyazva elemzi. Nem ad közre felemás, ellenőrizhetetlen, több kézen keresztülment legendákat - a forrásokból merít. A kötet szakszerűségével, a legapróbb részletekre történő kitekintéssel a magyar hadtörténetírás jelentős vállalkozása, a napjainkig tudatunkban élő, az egész nemzetet megrázó tragédia őszinte és kritikus bemutatása. E fontos, múltunkat hitelesen ábrázoló mű emléket állít mintegy 120 ezer katona és munkaszolgálatos soha nem feledhető tragédiájának. A kötet immár negyedik, teljesen átdolgozott, frissített illusztrációs anyaggal, számos, eddig nem publikált fényképpel ellátott kidásban jelenik meg.