Alan Dean Foster, Borisz Sztrugackij Arkagyij Sztrugackij, C. S. Lewis, Nemere István, Steven Spielberg, Laczkó Géza, Adolfo Bioy Casares Italo Calvino, F. Hoyle J. Elliot, Umberto Simonetta, Johan
Androméda + Éjszakai utazók + A nagy varázsló tévedése + A fekete gén + Messier 13 + Túl a Plútón + Itt a bobókat is megölik? + Kaland a panzióban + Monomah sapkája + A sorompó - A fehér szalamandra + A galaktika kupolája + A kitüntetés + Szerelmesek bolygója
A nyolcadik utas a halál
Az űrben senki nem hallja a sikolyod
A Nostromo teherszállító űrhajó legénységét felébresztik a hibernációból, hogy megvizsgáljanak egy idegen eredetű rádiójelet, amit a hajót irányító számítógép fogad. Nem sokkal később leszállnak az egyik közeli bolygón, és megtalálják a forrást: egy régóta elhagyott hajót, a rakterében több ezernyi furcsa tojással. Ezek vizsgálata során a felfedezőcsapat egyik tagja szerencsétlen balesetet szenved, így a visszatérésükkor kénytelenek magukkal vinni egy idegen lényt a fedélzetre, aki nem sokkal később a legrettenetesebb félelmeiket megtestesítve elkezd egyesével levadászni mindenkit.
A nyolcadik utas: a Halál az 1979-es megjelenését követően a sci-fik egyik alapkövévé vált, Ellen Ripley karakteréből példakép lett. A filmek népszerűsége mindmáig töretlen, számos folytatást forgattak és forgatnak hozzájuk mindmáig, valamint az irodalomban is hatalmas sikert aratott a történet, amelyet további művekkel egészítettek ki és írtak tovább. Alan Dean Foster korabeli regényadaptációja nagyszerűen ragadja meg a filmben lévő izgalmat és rettegést, olyan normákat állítva fel, amiket még ma is követnek a legnagyobb írók. Az olvasó az eredeti regény újraszerkesztett, napjaink nyelvezetéhez és az azóta hatalmas méretűre nőtt Alien-univerzumhoz pontosabban illeszkedő kiadását tartja a kezében.
Fogadó a Halott Alpinistához
Peter Glebski rendőrfelügyelő egy kellemesen eltöltött szabadság reményében érkezik az eldugott, hegyvidéki fogadóba. Minden jól is indul, amíg elő nem kerül az első halott Azután a dolgok rohamosan rosszabbra fordulnak: lavina zárja el a fogyatkozó vendégseregletet a külvilágtól, a telefon is megsüketül, s a kikapcsolódásra váró nyomozó egyszeriben ott találja magát egy egyre rejtélyesebb gyilkossági ügy kellős közepén, csupa potenciális tettessel körülvéve. Ráadásul az eset megoldását az sem kimondottan segíti elő, hogy a nyomok egyike-másika látszólag világunk határain túlra vezet A Sztrugackij fivérek ismét nem egy megszokott SF-et tesznek le elénk, hanem egy vérbeli bűnügyi történetet, amelyben persze semmi sem a várakozásoknak megfelelően alakul. Mert mit is várhatnánk egy olyan krimitől, amiben a halott nem halott, a gyanúsítottak egy része pedig talán nem is ember? Ez a kötet immár másodszor jelenik meg magyarul, mégis teljes joggal mondható első kiadásnak, hiszen új fordításban lát napvilágot, közel ötvenoldalnyi olyan szövegrésszel, amely mindeddig ismeretlen maradt a hazai olvasók előtt. A BŰNÜGYI REGÉNY ÚJABB REKVIEMJEE
A csendes bolygó
Egy viharos nyári estén Ransom, a magányos turista félreeső erdei házban keres éjszakai szállást. Balszerencséjére két különös tudóshoz téved be, akik egy távoli, lakott bolygóra készülnek. Űrhajójukon - az ottani kincsekért cserébe - egy emberpéldányt kell magukkal hurcolniuk. Ransom, a kiszemelt áldozat, számos megpróbáltatáson megy keresztül, hazatérve azonban vágyódás keríti hatalmába kalandjainak színtere után. Ő is "csendes bolygónak" látja immár Thulcandrát - a Földet - hasonlóan Malacandra dolgos, egyenjogú lényekből álló népéhez.
Holtak harca - játszma tízmilliárdért
Két kisregényt találunk a kötetben. A Holtak harca igazi sci-fi krimi. A terroristaparancsnok hibernáltatja magát, hogy a rendőrök elől meneküljön. Ismét életre kelve folytatja bűnöző életmódját. Hamarosan azonban tapasztalnia kell, hogy egyvalakit nem sikerült leráznia. Vincent nyomozó ugyanis annak idején szintén hibernáltatta magát... A Játszma tízmilliárdért - drámai katasztrófatörténet. Meteor száguld a Föld felé, az összeesküvés a földi civilizáció végét jelentené. A Földet kormányzó testület ekkor speciális űrhajót és különös csapatot vezényel a kozmoszba. Feladatuk, hogy a Pallas bolygót a meteor elé taszítsák...
Harmadik típusú találkozások
: Spielberg regénye a Földön megjelenő idegen értelmes lényekkel való találkozás harmadik, legizgalmasabb formáját beszéli el, azt a fajtát, melynél létrejön a közvetlen kapcsolat az ember és az idegen értelmes lény között. Ma már tudjuk, hogy az efféle találkozás valószínűsége igen kicsi, annak ellenére, hogy bizonyára nem az ember az egyetlen intelligens lény a világmindenségben, sőt bizonyára akadnak nálunk sokkal fejlettebb civilizációk is a távoli űrben. Képzeletünket megmozgatja a lehetőség, hogy e távoli civilizációk valamelyike a csillagközi vagy galaktikaközi utazás technikájának birtokába juthatott, s egy napon megjelenik Földünk légkörében, bolygónk felszínén. Azt is elhisszük a regény hatására, hogy egy ilyen kapcsolat nem csupán lehetőség, hanem talán már létre is jött.
: Spielberg regénye a Földön megjelenő idegen értelmes lényekkel való találkozás harmadik, legizgalmasabb formáját beszéli el, azt a fajtát, melynél létrejön a közvetlen kapcsolat az ember és az idegen értelmes lény között. Ma már tudjuk, hogy az efféle találkozás valószínűsége igen kicsi, annak ellenére, hogy bizonyára nem az ember az egyetlen intelligens lény a világmindenségben, sőt bizonyára akadnak nálunk sokkal fejlettebb civilizációk is a távoli űrben. Képzeletünket megmozgatja a lehetőség, hogy e távoli civilizációk valamelyike a csillagközi vagy galaktikaközi utazás technikájának birtokába juthatott, s egy napon megjelenik Földünk légkörében, bolygónk felszínén. Azt is elhisszük a regény hatására, hogy egy ilyen kapcsolat nem csupán lehetőség, hanem talán már létre is jött.
Innen és túl
A most második kiadásban megjelenő Holdbéli Dáviddal csak 1972-ben ismerkedett meg az olvasó. Most - néhány időközben előkerült elbeszéléssel megtoldva - ismét átadjuk az olvasók széles nyilvánosságának, élvezzék fortélyos történését, örvendezzenek fel- felsziporkázó szellemességén, pompásan vágó szatíráján. Laczkó Géza regénye, itt közölt elbeszélései is úttörő jellegűek. Egy megsejtett irodalmi műfaj, a science-fiction előfutárai. Úgy vagy olyasféleképpen, ahogy Karinthy Frigyes néhány fantasztikus írása is az.
Morel találmánya / Láthatatlan városok
Morel találmánya
Morel olyan gépezetet talál fel, amely valósághűen reprodukálja a térben az ember életének egy bizonyos időbeli metszetét. Ebben az értelemben tehát az ember küzdelme a halhatatlanságért végre győzelemre vezetett. Csakhogy... Aki vállalja ezt a halhatatlanságot, szörnyű árat fizet: le kell mondania a valóságos - bár mulandó - életről.
Láthatatlan városok
Italo Calvinót aligha kell a magyar olvasóknak bemutatni, de bizonyára meglepetést kelt, hogy sokan a nemesi rangra emelt sci-fi egyik legkiválóbb olasz képviselőjének tartják. Ez a könyve Marco Polo és Kublai kán párbeszéde. A nagy világutazó feltárja a zsarnok uralkodó - és az olvasó - előtt világunk tarka sokféleségét, hihetetlen változatosságát, szívet dobogtató fantasztikumait, s csupán a párbeszéd végén derül ki a világot járt utazó tréfája: mindvégig egyetlen városról - a szülővárosáról beszélt.
Androméda
A távoli Androméda csillagkép irányából rádióüzenet érkezik a Földre, az üzenet alapján óriáskompjutert építenek, mely aztán megteremti Andromédát, a gyönyörű földi lányt, aki a távoli, magasan fejlett civilizáció összekötője. Az ismeretlen idegenek hatalmas tudásanyaga áramlani kezd a Föld felé, ebből aztán számtalan veszélyhelyzet támad, Földünket katasztrófa fenyegeti. Csak a tudósok elszánt csoportja veszi fel a harcot, s igyekszik elhárítani az Androméda okozta katasztrófát...
Éjszakai utazók
Umberto Simonetta regénye azzal a szorító problémával foglalkozik, hogy mi lesz, ha a Föld túlnépesedik. A regény hősei igen ,,kulturált" és radikális megoldást találnak. 49 éves korában mindenki köteles valamelyik, e célra létesített tengerpati üdülőfaluba vonulni, ahol dolgos élete jutalmaként élvezheti a napsütést, a tengert, a test örömeit szabadon, egyszóval boldogan élhet. Hogy visszatérhet-e? Ezt tudhatják meg az olvasók, akik a regény filmváltozatát is láthatták.
A nagy varázsló tévedése
A képzeletbeli Plikáto országot már régóta a nagy varázsló kormányozza diktatórikus módszerekkel. Legfőbb irányelve, hogy a társadalmi életet és a termelést egyaránt gépekkel, kibernetikai eszközökkel irányítsa. Az emberek esetleges ellenállását úgy igyekszik kikerülni, hogy számukra már a kisgyermek kortól kezdve kötelezővé teszi egy bizonyos gyümölcs fogyasztását, mely nyugtató, bódító hatású, és egyúttal az agyat is eltompítja. A nép ily módon passzívan és elégedetten tűri sorsát, az emberek idejük nagy részét kellemes szórakozással, elektronikus játékokkal és bódító gyümölcsléivással töltik, mígnem egy kamasz ifjú elhatározza, hogy nem eszi meg a gyümölcsöt...
A fekete gén
,,Ez a könyv, melynek főhőse egy még nem is létező személy, a Fekete Gén, tulajdonképpen emberi lehetőségeinkről szól, természetesen nem a futurológia eszközeivel - ennyiben tehát nem tudományos. Ugyanakkor, mivel cselekménye 2000-ben játszódik, nem is különösen fantasztikus..."
,,Ebben a könyvben olyan emberek szerepelnek, akik számára a jövő - immár saját jövőjük - nem közömbös. Ilyen értelemben hasonlatosak hozzánk, többiekhez, akik a sci-fi műfajának olvasóiként és íróiként azt tesszük, ami csak az ember számára adatott meg az élő és élettelen világban: tervezzük az emberiség egészének, fajtánk, nemünk egészének jövendőjét..." - írja könyve bevezetőjében Apáti Miklós.
Messier 13
Egy távoli csillagrendszerben lévő bolygón a földi kutatók értelmes élet nyomaira bukkannak. A tudósokat egy különleges biztonsági szervezet védelmezi, de a biztonságiak és a tudosók között számtalan konfliktus keletkezik, mert a tudósok szerint egy fejlett civilizáció csakis jóindulatú lehet, a biztonságiak viszont csupán az idegenek ellenőrzése után engedélyeznék a kapcsolatfelvételt.
Túl a Plútón
Vajon mi történik akkor ha két nyughatatlan szenvedélyű kalandor típusú űrhajós járőr az egyik bolygón leszállva, teljesen véletlenül talál egy régóta eltűntnek hitt földi űrhajóroncsot, s mellette egy ismeretlen rendeltetésű jól láthatóan nem földi eredetű építményt? Ráadásul a folyosó mely számukra egyszerre jelenthet a halálos pusztulást, a titok megfejtésének lehetőségét, de ugyanakkor ismeretlen csapdát is. Együtt menjenek le vagy váljanak szét, s csak az egyikük merészkedjen el? Vagy akad más lehetőség is, meglehetősen távol mindenféle földi támaszponttól és űrbázistól, ahová a rádióhullámok is csak hosszú idő alatt érkezek meg?
Az űrhajósok végül is döntenek, és attól kezdve egy különös rendeltetésű labirintus foglyaivá válnak, akárcsak elődeik.
Itt a bobókat is megölik?
,,... igaz lehet: az álmodik riasztó álmokat, akinek rossz a lelkiismerete, és korunkban (gyanítjuk: egyéb korokban is) az emberiség lelkiismerete rossz, álmodik, ha ugyan megadatik neki ez is, rémisztő álmokat - talán lehetséges jövők között is válogatva, mindenesetre azonban nincs olyan egységes álmoskönyv, egyelőre nincs, amelyből megbízható fejtések lennének kiolvashatók, viszont mint több és több az olyan könyvkísérlet, amely mégis megpróbálkozik álomfejtéssel, jövőfirtatással, bízván abban, hogy a jövendő is múlt, legalábbis a múlt posztulátuma, tehát jó előre megérthető, kicsit talán meg is élhető, hiszen az ember különben is minden érzékével tiltakozik létezése időkorlátai ellen, ezért tágítja a fenyegető rémségek (háborúk, pusztítások, tragikus beavatkozások) ellenére is, álmodja borzongató álmait, hátha elhárítaná, hogy folytonos legyen az ébredésben..."
Kaland a panzióban
,,Az olvasó, mielőtt kezébe veszi Bontempelli valamelyik művét, készüljön fel arra, hogy ismeretlen világba lép, egy különös fantázia teremtette különös világba, mely különössége, egyedülállósága ellenére is meglepő hasonlóságot mutat a való világgal. Bontempelli szerint a költő legfontosabb dolga mítoszokat teremteni... A mítoszban más történik ugyan, mint ami embertársainkkal a hétköznapok során megesik, de ugyanúgy történik minden... Bontempelli írásainak egyetlen tartalma, egyetlen igazi értelme a fantázia, melyben teremtek. S ez a fantázia klasszikus, a szó legnemesebb, legvégletesebb értelmében... Makacs lényegre törekvése éppúgy klasszikus, mint pontos, világos, minden líraiságtól mentes stílusa vagy gondolatai."
Monomah sapkája
,,...Amikor beléptem a laboratóriumba, a felső világítás égett, csak a nagyfeszültségű áramkör sérült meg. A helyiségben olyan bűz terjengett, mint a kórházakban szokott lenni, erős hányingert kaptam. Az első, amit észrevettem: egy meztelen ember fekszik egy felborult tartályban, a feje és a karjai kilógnak, a fején egy fémből készült berendezés. A tartályból valami folyik, leginkább sűrű vérre emlékeztetett. A második egy diák, új fiú, látásból ismerem, mellette fekszik, arccal fölfelé, kezeit szétdobva. Odarohantam a tartályban fekvőhöz, kihúztam. Még meleg volt, és az egész teste síkos, alig lehetett megfogni. Megrángattam: úgy tűnt, már nem él..." - így kezdődik a regény egyik szereplőjének bírósági vallomása, majd az azután kezdődő rendőrségi nyomozás értetlenül áll a tudományos kutatóintézetben történő rejtélyes események előtt.
A szovjet sci-fi író a fantasztikus irodalom egyik alaptémáját, az ember mesterséges reprodukálását dolgozza föl, mely örökké izgatta az alkotók fantáziáját. Az ezzel kapcsolatos természettudományos, erkölcsi, filozófiai veszélyek végiggondolása izgalmas szellemi kalandot ígér az olvasónak.
A sorompó - A fehér szalamandra
A mai bolgár irodalom egyik jelentős egyéniségének két fantasztikus elbeszélését tartalmazza ez a kötet. A sorompó című írás főhőse egy szép fiatal lány, aki elmegyógyintézetben él, s odakerülésének rejtélyére csak fokozatosan derül fény. Az orvosi felügyelet alól szabadulva, a falakon kívül, véletlenül megismerkedik egy zeneszerzővel, aki lakásában otthont nyújt neki. A lány különleges telepatikus képessége ekkor kezd kibontakozni, s ennek segítségével egy csodálatos fantasztikus világba röpülnek, ahonnan egyikőjük számára nincs többé menekvés. A fehér szalamandra, mint a szokatlan címösszetétel is sejteti, ugyancsak egy különös emberi lényről szól: egy szoborszépségű fiatalemberről, aki nemcsak ideális testi felépítésével, hanem rendkívüli intellektuális képességeivel is bámulatba ejti környezetét: tudósok, orvosok, matematikusok, filozófusok tanulmányozzák, nők rajongják körül szerelmükkel. Ám a zavarba ejtő külső mögött egy félelmetes belső emberi torzulás lappang, melynek okára a végkifejlet váratlan tragédiája döbbenti rá az olvasót.
A galaktika kupolája
szkold Jakubovszkij fantasztikus elbeszéléseiben, kisregényeiben a fantáziavilág különös lényei népesítik be a kietlen szibériai tájakat, a tengerek mélyét, a világegyetem idődimenzióit. Hogyan képzeli el a földi visszatérést a több száz éve úton levő űrhajós, kit testesít meg a tengerekben pusztító polipszörny, milyen kapcsolat teremtődhet ember és ember, ember és gép, ember és állat között? Jakubovszkij hisz az emberi humánum győzelmében, épp ezért figyelmeztet az azt fenyegető veszélyekre is.
A kitüntetés
Öt írás található ebben a kötetben. A Tyrkir saga az Edda-énekben is szereplő, déli vitéz rekonstruált története, amelyben a magyar Tyrkir Vörös Erik vejeként részt vesz az izlandi vikingek patriarchális életében, és jelentős szerephez jut Grönland felfedezésében.
Az Invázióban vénuszi kábítószercsempészek és a Föld vezérkara közötti küzdelmet ismerhetjük meg. A Párhuzamos életrajzokban a szerző időeltolás útján végrehajtott tökéletes sci-fi-bűntényt mutat be. Mit tehet a rendőrség, ha a gyilkos fegyvert hét év valódi pora lepi? Hogyan élhet ugyanazon férfi két énje - egy feleséggel? A Loch Ness megadja a híres tó fantomlakójával kapcsolatos legújabb magyarázatot - a sci-fi ezúttal parodisztikusan kezelt műfajában. Izgalmas történet A kitüntetés című kisregény is. Felrobban az erdő mélyén lapuló titkos Génbank, ahol a XXV. századi társadalom számára legfontosabb egyéniségek génjeiből - kitüntetésképpen - újjáteremtik az elhunyt személyiségeket. A nyomozás ugyan felderíti a tettes(eke)t, de felszínre kerülnek a gépi világban értékes cél és feladat nélkül elsorvadt emberi személyiség kínzó tudatzavarai is.
Szerelmesek bolygója
A regénybeli kalandok egy XXX. századi lány körül zajlanak. Marita összevész vőlegényével, Alival, mert az diplomamunkájára készül, kedves, tápszer-algái növekedését figyeli naphosszat, ahelyett, hogy Maritát első szóra táncolni vinné. A kislány elutazik a Holdra, onnan pedig a Venusra, a szerelemsek bolygójára, hogy csalódását kiheverje. Ott férjhez is megy, de még ugyanabban a percben elválik, majd hónapokon át ,,keresi az igazit". Végül egy alga-tápszerben régi Alijának halk hívását véli felfedezni, mire az első űrhajóva ,,visszidál" a Földre. - Lehetséges, hogy hiába a Legújabb Fotonkor fejlett technikája s az ultramodern gépesített szórakozások: a XXX. század lányai is épp olyan buktatók és csalódások árán keresik a boldogságukat, mint a maiak?...
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet