2. Tansegédlet a század- és szakasz parancsnokok kiképzéséhez

kiadta ÉVM Általános Szervezési Önálló Osztály - A Polgári Védelem Műszaki-Mentő Szakszolgálat Országos Parancsnokságának kiadványa - Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. Szolgálati használatra. Nyilvántartási száma 12931. TARTALOM Előszó 3 A műszaki-mentő alegységek parancsnokok kiképzése 5 A műszaki-mentő szakszolgálat és szakszolgálati alakulatok feladatai és szervezeti felépítése 7 A műszaki-mentő szakszolgálat és szakszolgálati alakulat helye és szerepe a polgári védelemben 9 A polgári védelem helye a hátországvédelemben 9 A polgári védelem alapvető feladatai 9 A szakszolgálat és szakszolgálati alakulatok létrehozásának elvei, tagozódása és irányítási rendszere 20 A szakszolgálat és szakszolgálati alakulatok megszervezésének főbb elvei 20 A műszaki-mentő erők tagozódása 21 A műszaki-mentő szakszolgálat (államigazgatási) tagozódása 22 Szakszolgálati alakulatok 22 A szakszolgálat irányítási rendszere 23 A műszaki-mentő egységek, alegységek szervezeti felépítése 25 A műszaki-mentő szakszolgálat különleges (speciális) felszerelései 40 A műszaki-mentő szakszolgálat és a szakszolgálati alakulatok kézi felszerelési tárgyainak normái 41 A műszaki-mentő szakszolgálat és szakszolgálati alakulatok feladatai és azok csoportosítása a végrehajtás időszakai szerint 43 A műszaki-mentő szakszolgálat alapvető feladatai 43 Az alapvető feladatok keretében megoldandó tennivalók 45 Feladatok az egyes időszakokban 45 A műszaki-mentő szakszolgálat és szakszolgálati alakulatok együttműködése egyéb szervekkel 49 A tömegpusztító fegyverek típusai és a nukleáris fegyverek hatásai 53 A tömegpusztító fegyverek általános ismertetése 54 A nukleáris fegyverek és azok hatásai 54 A magfegyverek szerkezete és működése 60 A magrobbanások jellemzése és fajtái 61 A magfegyverrobbanás következtében fellépő jelenségek 63 A magfegyver közvetlen és közvetett hatásainak jellemzése 65 A magfegyverek különböző hatótényezőinek hatása és az ellenük való védekezés alapelvei 71 Biológiai fegyverek 78 A kórokozók fajtái és tulajdonságai 78 A fertőző megbetegedések elterjedéseinek útjai 79 A biológiai harcanyagok alapvető tulajdonságai 80 A biológiai harcanyagok alkalmazásának eszközei és módjai 80 Vegyi harcanyagok, a vegyi harc módszerei és a támadás eredményességét befolyásoló tényezők 82 A vegyi harcanyagok általános jellemzése 82 A vegyi harcanyagok osztályozása 83 A vegyi harc módszerei 84 A vegyi támadás eredményességét befolyásoló tényezők 86 A nukleáris támadó eszközök célbajuttató eszközei, a csapások következtében keletkező veszteségek, és a műszaki-mentőmunkák, valamint az ehhez szükséges erők, eszközök meghatározása 88 A nukleáris támadó eszközök célbajuttató eszközei és a találati pontosság meghatározása 88 A mentési és elsődleges helyreállítási feladatok, valamint ezek végrehajtását meghatározó követelmények és tényezők 91 A veszteségszámítás és az erő-eszköz szükséglet meghatározása 93 Építőanyag, épületszerkezet műszaki-mentő, óvóhely és közmű alapismeretek 99 "A" témakör Építőanyag és épületszerkezet-ismeretek 99 Az építőanyagok rövid jellemzése 100 Építőanyagok legfontosabb fizikai tulajdonságai 100 Az építőanyagok felosztása 100 Épületek főbb szerkezetei 105 Szerkezetek fogalma szerepe 105 Alapozások 106 Teherhordó falszerkezetek 107 A rom mennyiségét, kiterjedését meghatározó körülmények 109 Föld feletti építmények romosodását meghatározó tényezők 109 Óvóhelyek jellemző romosodási formái 111 "B" témakör Óvóhely alapismeret 113 Kollektív védelmet szolgáló létesítmények 114 Óvóhelyek rendszerezése 115 Óvóhelyek telepítése 116 Óvóhelyek kialakítása, belső elrendezése 121 Óvóhelyek szerkezete és kialakításuk 121 Az óvóhelyek igénybevételére vonatkozó követelmények 131 Óvóhelyek vizsgálata a mentés szempontjából 134 "C" témakör Műszaki mentő alapismeretek 141 Az emberek mentése érdekében elvégzendő legfontosabb műszaki munkák nukleáris kárterületen 143 Műszaki munkák 143 Az óvóhelyen szorultakkal történő összeköttetés feltételének szükségessége, módja és célja 146 Az összeköttetés felvételének szükségessége 146 Az összeköttetés felvételének módja 146 Az összeköttetés felvételének célja 147 Az óvóhelyről való mentés lehetőségei és megszervezése 150 A mentés lehetőségei 150 A közlekedés biztosítása a kárterületen az utak helyreállításával, átjárók nyitásával 157 Utak helyreállítása 157 Alapfogalmak 158 Útburkolatok helyreállítása 159 Hidak és átereszek helyreállítása 161 Hídhelyreállítás 161 Biztonsági rendszabályok a kárterületen 163 Műszaki biztonsági rendszabályok 164 "D" témakör Közműhálózatok ismertetése és az azokon végzendő ideiglenes helyreállító munkák 166 A lakott területek vízvezeték-hálózati rendszere, a vezetékek elhelyezéseinek szabályai, jelölésük a létesítményeken és helyszínrajzokon, a sérülések formái, következményei és a helyreállítás módjai 167 A vízvezeték elhelyezése az úttesten égtájak szerint, méységbeli elhelyezésük 169 A szerelvények elhelyezése 171 A felszíni víz beszerzésének és tisztításának műtárgyai, a tisztítás folyamata, segédberendezései és szerelvényei 172 A felszín alóli víz beszerzéseinek műtárgyai, segédberendezései és szerelvényei 173 A víztermelés, szállítás, tárolás és szétosztás műtárgyai, segédberendezései és szerelvényei 175 A vízellátó műtárgyak, berendezések és szerelvények jelölése a létesítményeken 177 A vízellátó műtárgyak, berendezések és szerelvények jelölése a térképszelvényeken, helyszínrajzokon 179 A vízvezeték-hálózat (és műtárgyak) sérüléseinek formái és azok következményei a különböző rombolási zónákban 180 A károk növekedését megakadályozó munkálatok, illetve helyreállítások 182 Biztonsági rendszabályok 187 Munkavégzés radioaktív, illetve vegyi szennyezett terepen, kárterületen 187 A feladatok gyakorlati végrehajtása, ezek erő és időnormái 188 A feladat végrehajtásának megszervezése és az utasítások kiadása 191 A vízellátás biztosításának módjai, a vízellátó közművek sérülése esetén 193 Óvóhelyek víztelenítése 194 A lakott területek csatornarendszere és elhelyezése, ezek sérülési formái, valamint az ideiglenes helyreállító munkák végrehajtásának elvei 196 Csatornázás jelentősége 196 Lakott terület csatornahálózat rendszere 197 Csatorna-vezetékek elhelyezésének szabályai 200 Víztelenítési műtárgyak, szerelvények és szelvények 202 Csatornahálózat sérüléseinek formái és azok kijavítása, illetve helyreállítása 205 Károk növekedését megakadályozó munkálatok, illetőleg ideiglenes helyreállítások 206 A lakott területek gázvezeték-hálózatának ismertetése és az azokon végzendő ideiglenes helyreállítási munkák 213 A vezetéken szállított gáz jellemző tulajdonságai 213 A gázvezetékek osztályozása 213 A gázvezetékek elhelyezése 216 Gázellátó műtárgyak, segédberendezések, szerelvények és jelöléseik a létesítményeken 218 A gázhálózati műtárgyak sérülléseinek formái és azok következményei 220 A károk továbbterjedését megakadályozó munkálatok, illetve helyreállítások 222 Biztonsági rendszabályok 226 Sérült gázvezeték szakasz helyreállításának műveleti sorrendje 227 Távfűtés ismertetése, távfűtővezetékek elhelyezése, szerelése, műtárgyak jelölése, ideiglenes helyreállítási munkák 229 Távfűtések eredete, meghatározása 229 Forróvizes és gőzös távfűtő hálózatok csoportosítása 232 Forróvíz- és gőztávvezetékre kapcsolt hőközpontok 233 Távvezetékek alkotóelemei és szerkezete 236 Hőszigetelés, korrózió elleni védelem 240 Távfűtő vezetékek elhelyezése, szerelése 240 Távfűtő vezetékek műtárgyai, azok kialakítása. Műtárgyak, szerelvények, segédberendezések rajzjelei 245 Fűtőművek, kazántelepek fő alkotórészei, sérülései és azzal kapcsolatos teendők a különböző rombolási zónákban 248 Fogyasztási hőközpontok, belső (szekunder) hálózatok sérülései, azok következményei, elhárításuk 250 A távfűtési hálózatok sérülései 252 Távfűtő hálózat sérüléseinek felderítése, közműkárok elhatárolása, szükséges intézkedések 253 Feladatok gyakorlati végrehajtása és azok megszervezése 256 "E" témakör Gépi mentés alapismeret 261 Összeköttetés megteremtése az óvóhelyen szorultakkal és friss levegő bejuttatása 262 Az óvóhelyek megközelítése 262 Az összeköttetés megteremtését akadályozó körülmények elhárítása 263 Friss levegő bejuttatásának módja az óvóhelyre 263 Menekülő alagút vagy akna szabaddá tétele 263 Az óvóhely légbeszívó vezetékeinek feltárása 264 Az óvóhelyek határoló falainak áttörése 264 Az óvóhely födémének áttörése 265 Életvédelmi létesítmények feltárása gépi alegységek alkalmazásával 266 Életvédelmi létesítmények feltárásának módjai 266 Az óvóhelyen szorultak kimentésének módszerei 268 A műszaki mentés-céljára alkalmas gépek és technikai eszközök típusai és alkalmazási módjai 272 Műszaki mentő-feladatok végrehajtásához szükséges gépek csoportosítása 272 Kézi szerszámok és műszaki gépek alkalmazásának lehetőségei 278 Különálló óvóhelyek feltárása 279 A műszaki mentő szakszolgálat feladatai a megelőző műszaki-technikai intézkedések tervezésében, a katasztrófaelhárítás és a kitelepítés műszaki biztosításának végrehajtásában 281 Megelőző műszaki technikai intézkedések célja és az ezzel kapcsolatos feladatok 282 A hátország, illetve az anyagi javak és eszközök védelmének biztosításával kapcsolatos megelőző intézkedések rendszere, célja és tagozódása 282 A korszerű tömegpusztító fegyverek és a megelőző műszaki intézkedések összefüggései 284 A megelőző műszaki-technikai intézkedések és a városrendezés, ezzel párhuzamosan az ipartelepítés kérdéseinek összefüggései 285 A megelőző intézkedések és a folyamatos termelés, valamint a csapás utáni mentő tevékenység összefüggései 286 Katasztrófaelhárítás 294 Általános védelmi intézkedések 295 A természeti katasztrófa veszélye esetésn kimenekítés a veszélyeztetett területről 295 Mentés katasztrófa-súlytotta területekről 296 A veszély megszűnése utáni feladatok 296 Helyreállítási feladatok 297 A kitelepítési és befogadási szakszolgálat rendeltetése és jellemző sajátosságai 298 A szakszolgálattal szemben támasztott alapvető követelmények 298 A szakszolgálat alapvető rendeltetése 298 A szakszolgálat jellemző sajátosságai 298 A kitelepítés és befogadási szakszolgálat szervezeti felépítése, a közreműködő és együttműködő szervek 299 Hivatali, üzemi, intézményei kitelepítési szervezetek 303 A kitelepítési és befogadási szakszolgálat működésének alapelvei 304 Az általános és szakműszaki biztosítás fogalma, tartalma a kitelepítés rendszerében 309 A műszaki biztosítás fogalma 309 A műszaki biztosítás tartalma 309 A kitelepítés rendszerében felmerülő műszaki biztosítási feladatok 310 A kitelepítés szakműszaki biztosítása 313 A lakosság helyi védelmének biztosítása 313 A kitelepítés végrehajtásával kapcsolatos műszaki munkák 316 A műszaki-mentő szakszolgálat együttműködése a kitelepítési és befogadási szakszolgálattal 323 Együttműködés rendje 323 Vezetési szintek fokozatai 324 A mentésben részt vevő műszaki mentő erők és eszközök felhasználása, megerősítése és megosztása 325 A nukleáris kárterület jellemzése, rombolási zónák értékelése 326 A tömegpusztító fegyverek által okozott kárterületek jellemzése 326 A nukleáris kárterület jellemzése 328 A nukleáris kárterület felosztása, erők és eszközök felhasználása alapján 330 Műszaki-mentő alegységek kárterületen folyó tevékenységének célja, rendeltetése, az elvégzendő főbb feladatok 332 Műszaki alegységek tevékenységének célja 332 Műszaki alegységek rendeltetése 332 Műszaki feladatok időszakonként 332 A műszaki alegységek felhasználásának, megerősítésének és megosztásának elvei, módjai 340 Műszaki-mentő alegységek 340 Gépi alegység-parancsnokok különleges jogai 342 "A" témakör Az alkalmazással összefüggő általános elvek és fogalmak 343 Az alkalmazással összefüggő elvek és fogalmak 344 Az alkalmazásról általában 344 A polgári védelmi erők körletei és azok rendeltetése 345 A kívülről való mentés elvei 348 A mentés fő iránya 350 A vezetéssel szemben támasztott követelmények 351 A vezetés folyamatossága 351 A vezetés szilárdsága 352 A vezetés rugalmassága 352 A vezetés operativitása 352 Az erők és eszközök vezetése, csoportosítása, együttműködés 354 Az egyes lépcsők erői összetétele és feladata 354 Az erők váltása 355 Az erők pihentetés 358 Az erők menete 358 Az erők együttműködése az alkalmazás során 358 Biztonsági intézkedések az erők, eszközök alkalmazása során, az alkalmazás sajátosságai 360 A technikai biztosítás 362 Az egészségügyi biztosítás 363 "B" témakör A mentő-mentesítő munkák megszervezése és irányítása a nukleáris kárterületen 365 A nukleáris kárterületen elvégzendő műszaki mentő munkák 366 Mentő munkák felosztása 366 A nukleáris kárterület felosztása, a mentő, mentesítő munkák megtervezése, megszervezése és irányítása 368 Az irányító szervek feladata 370 A mentés fő irányainak megválasztása 372 A munkakörzet 378 A munkaterület 385 A munkahely 387 Az erők együttműködése a nukleáris kárterületen 393 Együttműködés a tűzvédelmi erőkkel 393 Együttműködés a szakalegységekkel 395 Együttműködés a műszaki-mentő alegységek között 395 Erők előrevonása, menet megszervezése 397 A menet fogalma, célja, sajátosságai, a menetrend felépítése 398 Polgári védelmi alegységek, egységek menetének célja 398 Menet végrehajtásának sajátosságai 399 Menet végrehajtásának lehetőségei 400 A menetrend 400 A menetrend felépítése 401 A menet műszaki biztosításának és megszervezésének feladatai 405 A menet műszaki biztosításának feladatai 405 A menet műszaki biztosításának megszervezése, a parancsnokok és törzsek feladatai 406 A mozgásbiztosító osztag megszervezésének célja, feladata, összetétele 409 A mozgásbiztosító osztag fogalma, létrehozásának célja 409 Műszaki-mentő alegységek feladata a mozgás biztosításában 412 Menet-teljesítmények 412 Műszaki-mentő alegységek készenlétbe helyezése 415 A készenlét jelentősége, tartalma 416 Az alkalmazási készenlét fogalma 418 Az alkalmazási készenlétbe helyezés fokozatai és az egyes fokozatokban végrehajtandó feladatok 420 A készenlét (béke) időszak 420 Fokozott alkalmazási készenlét 421 Teljes alkalmazási készenlét 424 Parancsnokok, törzsek feladatai a mentő munkák megszervezésében, alegységek vezetésében 429 A korszerű vezetés kérdése, vezetéselmélet 430 A vezetés kérdése a szervezéselmélet rendszerében 431 A vezetés metodikája 433 A katonai vezetés és a parancsnok 434 A hadseregben és a polgári védelemnél a parancsnok egyszemélyben felelős 434 A parancsnokokkal, a vezetővel szemben támasztott követelmények 435 Az alegységparancsnoki munka tartalma és sorrendje 440 Az elhatározás és a parancs tartalma. A parancsnok elhatározása, az elhatározást megelőző parancsnoki munka sorrendje 440 A harcintézkedés helye és szerepe a vezetésben 454 A parancsnok feladata a törzs munkájának megszervezésekor a különböző időszakokban 456 A parancsnok feladata békében munkájának megszervezésében és irányításában 456 A műszaki-mentő egységek és alegységek feladata 456 Az alegységparancsnok feladata a fokozott alkalmazási készenlét időszakában, a munka megszervezésében és irányításában 457 Az alegységparancsnok feladata teljes készenlét időszakában, a munka megszervezésében és irányításában 458 Feladatok a nukleáris csapás körülményei között 461 Alegységparancsnoki törzsbe beosztottak feladata a különböző időszakokban 464 Békében 464 Alkalmazási készültség időszakában 466 A különböző szintű vezetési pontokon 468 Az alkalmazás biztosítási feladatai 469 "A" témakör A felderítés 469 A felderítés alapelvei 470 A felderítésről általában 470 A felderítés célja, helye, szerepe, jelentősége 470 A felderítéssel szemben támasztott követelmények 471 A felderítés fajtái 473 A felderítés feladata 473 A felderítés módja 476 A felderítés megszervezése 477 Parancsnok feladata a felderítés megszervezésekor 477 Harcintézkedés tartalma 478 Felderítés adatainak értékelése, összesítése 479 Felderítés adatainak osztályozása 479 Műszaki felderítés erői és eszközei 480 A műszaki szakfelderítés feladatai 481 Műszaki szakfelderítés általános feladata 481 Műszaki felderítés menetben 482 Műszaki felderítés a kárterületen 485 Műszaki felderítés végrehajtása 488 Vegyi- és sugár szakfelderítés feladatai 491 A vegyi és sugárfelderítés megszervezése és végrehajtása különböző helyzetekben 491 A vegyi- és sugárfelderítés megszervezése és végrehajtása figyeléssel 493 A vegyi- és sugárfelderítés megszervezése és végrehajtása járőrözéssel 496 Az egészségügyi szakfelderítés feladatai 496 Az egészségügyi szakfelderítés, a felderítés célja 497 Sebesültgyűjtőhely telepítésének felderítése 498 A tűzvédelmi szakfelderítés feladatai 499 "B" témakör Tömegpusztító fegyverek hatása elleni védelem 500 A tömegpusztító fegyverek elleni védelem célja és feladatai 502 A személyi állomány tömegpusztító fegyveek elleni védelme, egyéni védőeszközökkel a kárhelyen 504 Védelemre alkalmas létesítmények és azok kialakításának módjai 505 A személyi állomány védelme 505 Technikai eszközök (munkagépek, gépjárművek) védelme 508 Anyagok védelme 508 Védelem megszervezése menetben, körletekben és az alkalmazás során védő létesítményekben 508 "C" témakör Híradás megszervezése, alegységek összeköttetésének biztosítása 511 A híradás helye és szerepe a vezetésben 512 A híradó eszközök felosztása 514 Vezeték nélküli híradó eszközök 514 Vezetékes híradó eszközök 515 Futár és táboriposta 515 Jelzőeszközök 516 A híradással kapcsolatos legfontosabb alapfogalmak a hírrendszer és elemei 517 Hírközpontok 517 A parancsnokok feladata a híradás megszervezésében 519 Általános elvek 519 A parancsnok (parancsnokhelyettes) kötelmei a híradással kapcsolatban 519 A híradás tervezése, szervezése 523 Általános elvek 523 Rádió híradás 524 A vezetékes híradás 525 A futár híradás 526 Jelző eszközök alkalmazása 527 A híradás biztosítása, a mentő munkák, valamint a különleges feladatok végrehajtása során 528 A mentő és mentesítő munkák híradásának megszervezése 528 A menet híradása 530 A nukleáris robbanások hatásai a híradó eszközökre 531 Alapelvek a forgalmi szolgálat ellátásához 533 Távirat 533 Távmondat 533 Párbeszéd 533 Hadműveleti közlemény 533 Szolgálati közlemény 534 Magán közlemény 534 Sürgősségi sorrend 534 "D" témakör Vegyivédelmi biztosítás 535 A vegyi- és sugár szennyezettség ellenőrzés megszervezése és végrehajtása 537 A sugáradag-ellenőrzés megszervezése és végrehajtása 539 A részleges mentesítés megszervezése és végrehajtása 546 A műszaki egységek, alegységek együttműködésének megszervezése a vegyivédelmi szakszolgálat erőivel 549 A parancsnoki állomány feladata a vegyi- és sugár-helyzet értékelésében 552 "E" témakör Az egészségügyi biztosítás főbb feladatai 555 Az egészségügyi biztosítás erői a polgári védelem rendszerében 555 A vezető és irányító szervek 556 A végrehajtó szervek 557 Az államigazgatási és üzemi egészségügyi szakszolgálati alakulatok 557 A menet egészségügyi biztosításának feladatai 559 A parancsnokok felelőssége és kötelessége 559 Az egészségügyi alegységek főbb feladatai a mozgásbiztosító osztagban 560 A gyógyító-kiürítő ellátás fogalma, rendszere és működésének alapelvei 561 A tömegek sérüsltek gyógyító-kiürítésének szakaszos rendszere 561 Kétszakaszos gyógyító-kiürítés 562 A sebesültgyűjtőhely 563 "F" témakör Az egységek, alegységek anyagi-technikai biztosítása 565 Az anyagi-technikai biztosítás fogalma, jelentősége 566 Fogalmi meghatározások 567 Ellátó alegység 567 Műszaki-mentő szakszolgálat ellátó szolgálata 568 Élelmezési szakszolgálat 568 Ellátó bázis 568 Biztosítás 568 Ellátási norma 568 Javadalmazás 569 Kell-álladék 569 Ellátási alapok 569 Különleges eszközök és anyagok 569 Központi biztosítású anyagok 569 Saját beszerzésű anyagok 570 Kiképzési anyagok 570 Zárolt készletek 570 Telepített üzemanyag-töltőállomás 570 Mozgó üzemanyag ellátó pont 570 Telepített technikai ellátó állomás 571 Mozgó technikai kiszolgáló pont 571 Anyagellátó állomás 571 Az anyagis-technikai biztosítás elvi alapjai 572 Az anyagi-technikai biztosítás általános feladatai 573 Az anyagis-technikai szolgálat szervezeti felépítése és a végrehajtandó feladatok 577 Szakszolgálati egység- alegységparancsnokságok feladatai 577 Műszaki mentő alegységparancsnok feladatai 578 Alegység szolgálatvezető feladatai 579 Ellátó alegységparancsnok feladatai 579 Élelmezési ellátó beosztottak feladatai 589 Anyagellátó beosztottak feladatai 580 Anyagkezelők feladatai 581 Beosztott állomány feladatai 581 A szolgálattal szemben támasztott követelmények 582 Az ellátó szolgálat vezetésével szemben támasztott követelmények 582 Az ellátó szolgálat személyi állományával szemben támasztott követelmények 582 A zárolt készletek kialakításával kapcsolatos követelmények 583 Az anyagi-technikai ellátás rendszere 585 Az ellátás rendszere az előkészítő időszakban 585 Az ellátás rendszere a készenlétbe helyezés időszakában 586 Az ellátás rendszere az alkalmazás időszakában 587 Az anyagi-technikai biztosítás tervezése 595 A készenlétbe helyezés anyagi-technikai biztosításának terve 595 Az alkalmazás anyagi-technikai biztosításának terve 597