Szerző Horváth Miklós Szerkesztő Gilicze Gábor Lektor Rainer M. János

1956 hadikrónikája - (dedikált példány) - Első kiadás!

akadémiai kiadó  | 2003  | cérnafűzött, keménytáblás  |  482 oldal

Libri Antikvárium
Az elmúlt évtizedben az 1956-os forradalom és szabadságharc történetével kapcsolatban megjelent átfogó munkák, részmonográfiák, dokumentumkötetek és tanulmányok sokasága segítette a történtek alaposabb megismerését. Az eddig megjelent szakirodalom a Magyar Néphadsereget leszámítva többnyire érintőlegesen vizsgálta a kormányerők közül a Belső Karhatalom, a Rendőrség és a Határőrség tevékenységét, de szinte alig esett szó a Büntetés-végrehajtási Intézetek forradalom alatti helyzetéről, szerepéről. E könyv célja, hogy feltárja és bemutassa az erőszakszervezetek karhatalmi alkalmazásának intézményrendszerét, a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok bevetésével kapcsolatos politikai döntések megszületésének körülményeit, a forradalom leverése céljából indított hadműveleteit, illetve azt, hogy a magyar erőszakszervezetek - a Belső Karhatalom, a Rendőrség, Határőrség, a Honvédség és a Büntetés-végrehajtási Intézetek - mennyiben feleltek meg a politika általános és folyamatosan változó konkrét elvárásainak. A szerző ismerteti a felkelő-szabadságharcos és más fegyveres csoportok, később Nemzetőrség megalakulásának körülményeit, ezen csoportok általános jellemzőit, a hatalom ellen Budapesten és vidéken folytatott harcait. E könyv - 1956 hadikrónikája - segítségével az érdeklődő olvasó megismerkedhet a fegyveres harcok történetével, a legfontosabb politikai döntések megszületésének és megvalósulásának körülményeivel. Vissza Tartalom AJÁNLÁS 9 BEVEZETŐ 11 AZ ERŐSZAKSZERVEZETEK ÉS A MAGYARORSZÁGON LÉVŐ SZOVJET CSAPATOK HELYZETE A FORRADALMAT MEGELŐZŐ IDŐSZAKBAN 17 Az erőszakszervezetek rendeltetése, főbb szervezeti egységei, állapotának legfontosabb jellemzői 19 A Magyar Néphadsereg rendeltetése, főbb szervezeti egységei, a személyi állomány, elsősorban a tisztikar állapotának legfontosabb jellemzői 20 A Belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó erőszakszervezetek rendeltetése, fontosabb szervezeti egységei, az államvédelmi és rendőri munka jellemző vonásai 27 A szovjet csapatok Magyarországon való tartózkodásának nemzetközi háttere 41 A magyar erőszakszervezetek karhatalmi célú alkalmazásának terve 45 A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC KIROBBANÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI, AZ OKTÓBER 23-TÓL 28-IG TARTÓ IDŐSZAK HADTÖRTÉNELMI VONATKOZÁSÚ ESEMÉNYEI 55 A fegyveres harc megkezdésének körülményei, a szovjet csapatok bevetése 57 A magyar és szovjet politikai vezetés helyzetértékelése - Döntés a szovjet csapatok bevetéséről 59 A fegyveres felkelés kirobbanásának okai és körülményei - Az államvédelmi erők Debrecenben és Budapesten tüzet nyitottak 64 A szovjet csapatok Budapestre rendelése 67 A magyar és a szovjet politikai vezetés tevékenysége az október 28-ig terjedő időszakban 71 A pártvezetés átalakítása, a szovjet és magyar politikai vezetés a ,,válság" kezelésének lehetséges módjairól 71 Október 25, a ,,legvéresebb nap" 74 Az MDP Központi Vezetősége Katonai Bizottsága tevékenységének értékelése 85 Ahogy a kérdések az MDP Központi Vezetőségének október 26-i ülésén felvetődnek 91 A kijárási tilalom bevezetésének, majd időszakos feloldásának kérdése 99 A Magyarországon lévő szovjet katonai erő növelése, a szovjet csapatok tevékenysége 102 Újabb szovjet csapatok Magyarországra rendelése 102 A szovjet csapatok tevékenysége Budapesten (október 24-28.) 103 A Magyarországon lévő katonai erő növelése 107 Felkelő-szabadságharcos és más fegyveres csoportok megalakulása és tevékenysége 109 A felkelő-szabadságharcos csoportok általános jellemzői 109 A felkelő-szabadságharcos csoportok megalakulása és tevékenysége Budapesten 112 Harc a szovjet és magyar csapatok ellen 124 Fegyveres csoportok alakulása és tevékenysége vidéken 131 A Magyar Néphadsereg alakulatainak karhatalmi alkalmazása (október 23-28.) 137 A hadsereg bevetésének közvetlen előzményei 137 A hadsereg alakulatainak Budapestre rendelése 139 A hadsereg vezetésének kérdése 142 A hadsereg alakulatai tevékenységének sokszínűsége 151 A kormányerők - elsősorban a hadsereg - és a fegyvertelen vagy részben fegyveres polgári lakosság közötti összetűzések vizsgálata 160 A Belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó szervezetek tevékenységének vizsgálata 167 A rendőrség karhatalmi alkalmazásának előzményei, a BM Budapesti Főosztály tevékenységének értékelése 167 A rendőrségi karhatalmi zászlóalj alkalmazása 175 A BM Kerületi Osztályai tevékenységének fő jellemzői 176 A rendőrség vidéki szervezeteinek részvétele a karhatalmi feladatok végrehajtásában 184 Az államvédelmi erők részvétele a fegyveres felkelés felszámolásában 187 A BM Határőrség erőinek bevonása a karhatalmi feladatok végrehajtásába 209 A Határőrség erőinek Budapestre vezénylése 212 A BM Büntetés-végrehajtási Intézetek tevékenységének értékelése 216 Az elítéltek magatartása, kiszabadulásuk, kiszabadításuk körülményei 217 A felkelő-szabadságharcos csoportok felszámolásának kudarca, fordulat az események értékelésében, az újabb szovjet támadás előkészítése (október 28-november 3.) 229 Újabb szovjet támadási kísérlet a Corvin közi fegyveres csoportok ellen 229 Szovjet és magyar foglyok a Corvin közben és a Práter utcában 232 A fordulat katonai és politikai okai 234 A szovjet politikai és katonai döntéshozatal főbb mozzanatai az október 28-tól november 3-ig terjedő időszakban 242 A magyarországi eseményekben bekövetkezett fordulat moszkvai értékelése 242 A szovjet csapatok kivonása Budapestről (október 28-31.) 249 Politikai döntés az újabb támadás megindításáról 251 A magyar politikai vezetés erőfeszítései az újabb támadás megakadályozására 253 A Nemzetőrség megalakításának körülményei, tevékenységének jellemzői 255 A Nemzetőrség megalakulásának közvetlen előzményei 255 Nemzetőrség mint rendőrségi segéderő szervezése 259 Az első nemzetőralegységek megalakítása az ELTE Bölcsészkarán 269 ,,Munkásosztagok" szervezése 272 Köztársaság tér, 1956 275 A felkelő-szabadságharcos csoportok lefegyverzésére tett sikertelen kísérletek 280 A fegyverátadás megszervezése 283 Nemzetőrség a forradalmi-szabadságharcos csoportok részvételével 290 A Forradalmi Karhatalmi Bizottság megalakulása és tevékenysége 293 A Forradalmi Karhatalmi Bizottság első közgyűlése - Kilián laktanya október 31 307 A Nemzetőrség létszáma és összetétele Budapesten 310 A felkelő-szabadságharcos csoportok nemzetőregységgé szerveződésének jellemzői, főbb állomásai 316 Nemzetőr magasabbegység szervezése a Budapesti Műszaki Egyetemen 335 A Nemzetőrség megalakulása vidéken 338 A Forradalmi Karhatalmi Bizottság tevékenységének legfontosabb állomásai 347 A Forradalmi Karhatalmi Bizottság és Budapest Katonai Parancsnoksága közös katonai törzsének megalakulása és tevékenysége 349 A Nemzetőrség Főparancsnokságának megalakítása 356 A hadsereg és a BM alárendeltségű fegyveres erők tevékenységének legfontosabb jellemzői (október 28-november 3.) 361 A Magyar Néphadsereg október 28-i fordulatot követő tevékenységének fő jellemzői 361 A hadsereg forradalmi szervezetei, a forradalmi katonai tanácsok megalakulásának körülményei 362 A Forradalmi Honvédelmi Bizottmány és az alsóbb szintű forradalmi tanácsok tevékenységének főbb jellemzői 374 Változások a rendőrség, a határőrség és a büntetés-végrehajtási intézetek célkitűzéseiben és tevékenységében 381 Magyarország teljes megszállásának katonai és politikai előkészítése (október 31- november4.) 389 Felkészülés a ,,Vihar", azaz ,,Forgószél" fedőnevű hadművelet végrehajtására 389 A támadás politikai előkészítése, tárgyalások az ellenkormány megalakításáról 395 Tájékoztatás és egyeztető tárgyalások a szovjet katonai intervenció megindításáról 400 ,,Tárgyalások" a szovjet csapatok kivonásáról, a magyar tárgyalóküldöttség letartóztatása 404 A MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC LEVERÉSE 413 Az általános támadás megindítása, a fegyveres ellenállás leverése 415 Nemzetőr- és honvédalegységek ellenállása Budapesten 419 A Magyar Néphadsereg alakulatainak lefegyverzése, utóvédharcok vidéken 435 Veszteségek és ami utánuk következett 441 A magyar erőszakszervezetek által elszenvedett személyi veszteségek 441 A szovjet csapatok veszteségei 443 Megtorlás és ,,tisztogatás" az erőszakszervezetekben 444 A Szovjetunió Magyarország ellen végrehajtott agressziójának valós okai 452 IRODALOM 459 RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK 462 VÁZLATOK, TÉRKÉPEK 463 NÉVMUTATÓ 475
+ Mutass többet - Mutass kevesebbet
Árinformációk
Ingyen szállítás 15 000 Ft felett
Online ár: 6 990 Ft

A termék megvásárlásával

699 pontot szerezhet


Beszállítói készleten


Személyes átvétel 6-8 munkanap

Ingyenes


Házhoz szállítás 6-8 munkanap

15 000 Ft felett ingyenes

Állapot:jó állapotú antikvár könyv
Horváth Miklós szerző által dedikált példány. Fekete-fehér fotókkal illusztrált.
Kiadó akadémiai kiadó
Kiadás éve2003
Oldalak száma:482
Súly600 gr
ISBN2310019339977
ÁrukódSL#2112912243
Kötéscérnafűzött, keménytáblás

Vásárlói értékelések, vélemények

Kérjük, lépjen be az értékeléshez!

Árinformációk
Ingyen szállítás 15 000 Ft felett
Online ár: 6 990 Ft

A termék megvásárlásával

699 pontot szerezhet


Beszállítói készleten


Személyes átvétel 6-8 munkanap

Ingyenes


Házhoz szállítás 6-8 munkanap

15 000 Ft felett ingyenes

Tartós törzsvásárlói mínuszokTartós törzsvásárlói mínuszok