Serena Rust
Erőszakmentes kommunikáció
Az erőszakmentes kommunikáció számomra egyfajta kontrollt jelent, lehetőséget arra, hogy ha „felmegy a pumpa”, akkor is nyugodt lehessek és észnél tudjak maradni. Megkímél attól, hogy ne tegyek, és ne mondjak olyat másoknak, amit később megbánnék.
A Serena Rust könyvében olvasott technika sok bocsánatkéréstől, szégyenkezéstől óvhat meg minket. Biztosan mindnyájunkkal előfordult már, hogy kellemetlen hírt kaptunk és agyunkat ellepte a lila köd. Sokan tapasztaltuk már, hogy milyen rossz érzés az, amikor valaki a tetteivel, cselekedeteivel, szóhasználatával felkorbácsolta az indulatainkat, és a felgyülemlett feszültséggel nem tudtunk mit kezdeni, ezért a dühöt beszélgetőpartnerünkre zúdítottuk. Bizonyára többen jártunk már úgy, hogy vélt vagy valós sérelmeink miatt keletkezett frusztráltságunkat rávetítettük a másik félre, aki „felvette a kesztyűt”, és ezt követően a beszélgetés nemhogy nem tudott előre menni, de vitába fúlt, elmérgesedett.
A rossz hírem az, hogy az ilyen esetek is az élet „MEGÚSZHATATLAN” velejárói. Az a jó hír azonban, hogy ilyen esetekre is van megoldás, és az egyik ilyen pont a Serena Rust könyvében bemutatott módszer. A szerző által bemutatott erőszakmentes kommunikáció lényege az együttműködő hozzáállás, ami megtanít kifejezni a gondolatainkat, érzéseinket anélkül, hogy ítéleteket fűznénk hozzájuk. A könyv megtanít megfogalmazni a konkrét kéréseinket anélkül, hogy azok követelésekké vagy jámbor óhajokká válnának. A szerző a Marshall Rosenberg által kidolgozott erőszakmentes kommunikációt veszi alapul és azt javasolja, hogy együttérzéssel közeledjünk nemcsak társunk, de önmagunk felé is.
Gondolataink megfogalmazása és átformálása a könyvben leírtak szerint semmiképpen nem könnyű feladat, és elsőre körülményesnek tűnik, de tudnunk kell, hogy a módszert számos országban, számos területen alkalmazzák és világszerte sikeres. Az elmúlt évtizedekben ugyanis több mint negyven ország oktatói, diákjai, szülői, menedzserei, orvosai, pszichológusai, politikusai ismerték meg és alkalmazták sikeresen az erőszakmentes kommunikáció módszerét.
Hiszem, hogy miként az indulatok által vezérelt kommunikáció képes árkokat ásni emberek és társadalmak között, úgy annak ellentettje, az erőszakmentes kommunikáció képes hidakat és együttműködést létrehozni a felek között. Kívánom, hogy minél több kultúrában, minél több társadalmi rétegben honosodjon meg a kötetben bemutatott eljárás. A könyv fogódzót adott nekem is, hogy tudatosan figyeljek a gondolataim és a kimondott szavaim erejére. Most már jöhet a „puding próbája” … élesben, majd „ha felmegy a pumpa”, de az sem baj, ha kimarad.
Jakupcsek Gabriella
Könyvespolc alá születtem, mégis színésznői babérokra törtem, de jó sorsom úgy hozta, hogy az ELTE Bölcsészettudományi Karán, irodalom, általános nyelvészet és művészettörténet szakokon végezhettem tanulmányaimat. Szakmámat tekintve nem író vagyok, sokkal inkább kérdező, úgymond „hivatásos beszélgető”. A médiában eltöltött közel 25 év szerencsére rászoktatott a rendszeres és irányított olvasásra, mely elengedhetetlen része volt a munkámnak, a beszélgetésekre való felkészülésnek. A munkaszünetekben, a munka nélkül eltöltött rövid időszakokban pedig mindig jöttek a „huncut napok”, amikor belefeledkezhettem a szépirodalomba: időt nem ismerve faltam, falom ma is a regényeket, novellákat. Most olyan könyveket szeretnék ajánlani, amik segítenek megoldani a hétköznapokban jelentkező, felmerülő kérdéseket, amik a mindennapi életünk részeivé válhatnak, okosan rávezetve minket a hétköznapokban rejlő apró titkokra, praktikákra. A minket körülvevő világ rohamosan és percről percre változik, szükségünk van az új, naprakész válaszokra, azért, hogy követhessük az újat, hogy megválaszolhassuk az újonnan felmerülő kérdéseket. A napjainkban felmerülő kérdésekre adandó válaszokat tartalmazó könyvekből igyekszem szemezgetni, szubjektíven, csapongva, hangulataimnak szabad teret engedve.
én uram isten! Csak rajta! hadd lám: mire megyünk ketten!
