James Bannon

Egy darabig élvezetes a könyv, de aztán túl sokat ismétlődnek a történések, és az állandó lelkiismeret furdalásra hivatkozás (22-23 évesen) már nem hiteles. Nehezen hihető az is, hogy miért várnak 2 évet az adatgyűjtéssel ilyen brutális cselekedetek után, hiszen a letartóztatásokhoz néhány hónap alatt lett volna bizonyíték, ami évekre bevarrta volna az angol "fradistákat", s akkor nem sérültek volna meg feleslegesen további emberek... Jó szerkesztője lehetett az életművész zsernyáknak, mert sok olyan mondatot adott a szájába, mint az amerikai filmekben szokás. De az élet nem teljesen ilyen. Gondolom a volt kollégák elcsodálkoztak, hogy a főszereplő évekkel később milyen "kikerekítetten" adta elő a történeteket...

Összességében tetszett a könyv, és a történet. Tetszett, ahogy az író leírja hitelesen, hogy mit és hogyan élt át. Kicsit ugyan helyenként túl tőmondatos, tényközlő a nyelvezete, és a vége nem lett túl izgalmas. Bár nyilván lehetett volna valami érdekesebb lezárást "hozzákölteni", de az meg a hitelességet nyomta volna agyon. Az író inkább nem tette. Mindent egybevetve 4 csillagra értékelem.

Engem ez a téma annyira nem érdekelt, igazából a páromnak vettem meg a könyvet. Miután elkezdtük olvasni, egyikünk sem tudta letenni. Nagyon tetszett: érdekes volt átérezni a huligánok életét "belülről" is, bár a vége - a szereplőkhöz hasonlóan - nekem is kicsit befejezetlen lett... Ettől függetlenül mindenkinek ajánlom, hogy olvassa el! :)

Érdekes volt megtapasztalni a futballhuliganimus-t nem csak a médiából szajkózott formájában, Jim Bannon kálváriáján keresztül. Kiderül, hogy a huliganizmus a rendőri túlkapások nélkül, soha sem tört volna ekkora csúcsokra Csak ajánlani tudom a könyvet, nem csak szurkolóknak.

ÁÁÁ! Imádtam a könyvet! Teljesen magával ragadott a Dél-London-i "rabló-pandúr".

Nem egy "Frodós" huligánok történet! Végtelenül hiteles.