Heinisch Mónika

Imádtam, hamar elolvastam, tetszett.

Nagyon jó könyv, várom a folytatás

Megunhatatlan könyv, izgalmas, pikáns jelenetekkel. Rövid idő alatt ki tudtam olvasni, mert nem bírtam letenni. A második része is fantasztikus.

Az a szint, amit megszoktunk tőlük. Érdekes, érzelmekkel telített könyv.

Úgy vélem, hogy a trilógia közül az első könyv lett a legjobb. Az utolsóban rengeteg üzenet van, átgondolandó és megfontolandó dolog, és ezt igazán lehet értékelni. De ugyanakkor, számomra egy kicsit imbolygó talajon is állt, a történet maga nagyon lassan teljesedett ki, a vége pedig egy kicsit olyan semmilyen. De sokat lehet tanulni belőle a családról, összetartásról, és az emberekről. Tanulságos kis történet, az biztos. :)

Izgalmas, letehetetlen mint a többi rész, csak nagyon rövidre sikeredett.

Nos, nagyon kíváncsi voltam, hogyan folytatódik majd a történet. Nagyon jó volt, hogy nem ugrott az író rögtön, hanem bemutatta Lena fejlődését. Ez igazán tetszett. Viszont, számomra egy picit vontatottnak tűnt. Olyan volt, mint aminek soha nem lesz vége. A lezárása azonban nagyon érdekes, fordulatos. Várom a harmadik részt. :) Ja, a helyesírási hibák azonban nagyon szúrták a szememet. Tudom, hogy nem lehet mindenre odafigyelni, de szerintem túl sok volt az elírás ebben a könyvben. Ezt leszámítva azonban ajánlom mindenkinek, mert egy teljesen új élet és felfedezés vár arra, aki elolvassa. :)

Másodszori neki futásra sikerült csak kiolvasnom. Kicsit bajba is vagyok az értékeléssel, mert fogalmam sincs, hogy mit írjak. Nem volt rossz a történet, bár azt hittem, hogy a Időtlen időkig c. filmet olvasom, és sose lesz vége, mindig minden kezdődik elölről. Szerencsére mindig volt egy kis plusz, amivel több lett az előző napnál. A vége nekem furcsa volt, nem erre számítottam, olyan hirtelen abbahagyottnak tűnt, vártam volna még reakciókat a barátoktól az eset után. Valami megemlékezés félét. Mi lett a barátságukkal, Mi lett Juliettel? stb A másik dilemmám, hogy miért gondolta, hogy Juliettet meg kell menteni? Mi van, ha ő is beszorult a saját időburkába és ő is próbál naponta más megoldásokat találni, és vele is ugyanez játszódik le csak a saját szemszögéből

Saylor az általam ismert történelmi krimik legnagyszerűbb írója, már alig vártam, hogy kezembe vegyem Gordianus kalandjainak kezdeti leírását. Hogyan is kezdődött nyomozói "karrierje", miként vált belőle kitűnő detektív a félig valós félig fiktív római világban. Számomra a leírások méltán tükrözik a kor szellemét.

Nagyon tanulságos könyv bár nekem túl hamar vége lett. Tetszik,hogy Sam mennyire megváltozik a végére és megmutatja milyen értékes az élet.

dühös voltam amikor vége lett...

Eléggé vegyes érzéseim vannak ezzel a könyvvel kapcsolatban, de semmi negatívum nincsen. Amikor belekezdtem, eléggé nehézkesen indult a cselekmény, és csak a vége felé fejlődött fel teljesen, de azt kell, hogy mondjam, nagyon tanulságos történet. Én egy pillanatig se bántam meg azt, hogy elolvastam. A fordítás remek, helyesírási hibákat se véltem felfedezni benne, így hát, nagyon is élvezhető volt. :)

Sok barátnőmnek nem tetszett... De nekem nagyon! Megkockáztatom, talán ez volt az egyik legtanulságosabb könyv, amit valaha olvastam. Sam olyan dolgokat ért meg az egy hét alatt, amit minden tininek meg kéne, lehetőséget kap, hogy megváltoztassa a tetteit, meg nem történtté tegyen eseményeket. Talán a könyv célja sem az, hogy egy izgalmas sztorival rukkoljon elő, hanem hogy igenis egy példát állítson az olvasó elé. Hogy megmutassa, a legkisebb önzőségnek, nemtörődömségnek is óriási következményei lehetnek. Úgy kell élnünk, mintha bármelyik pillanatban meghalhatnánk. Mert ez így is van: bármikor lezuhanhatunk a lépcsőn, bármikor elüthet egy kocsi, bármikor elénk ugorhat egy őz, bármikor...

Furcsa egy történet ez. Eleinte nem tetszett, mert túl tini, túl iskolás, túl csajos volt és nem volt kedvem egy újabb tuti-gimire. Aztán kezdett irányt váltani akkor már az Idétlen időkig járt az eszemben. De úgy a harmadik nap környékén rádöbbentem, hogy sokkal több ez annál. Egy fiatal lány öntudatra ébredése ez. Egy fiatal lány vezeklése, esélye arra, hogy megértse, minden mindennel összefügg, minden tettünknek és szavunknak következménye van, hogy csak egy esélyünk van arra, hogy jól csináljuk még akkor is, ha ő ezúttal megkapja a lehetőséget a javításra Csakhogy éppen ezért egy kérdés kezdett el motoszkálni bennem a végén: mi van azzal, hogy Carpe diem? Hogy élj a mának? és aztán rádöbbentem! Élj a mának csak nem mindegy, hogy miként!

Most kezdtem, de nagyon tetszik! Teljesen életszerű az egész, mintha az egész veled, a te iskoládban is történhetne. Mindenre kitér, minden szereplőt olyan szemszögből jellemez, ahogy egy mai tini (én is) tenné. Az egésznek gimis hangulata van, de nagyon tanulságos és elgondolkodtató. A másik pozitívum pedig maga a szerző: ilyen történetet így megírni, kitalálni... igazi tehetségre vall :)

Fantasztikus karakterekkel van tele a könyv, imádtam a sárkányokat benne. Izgatottan várom Temeraire és Laurence további kalandjait! Gördülékeny a nyelvezet, a fordítás is remek. Végre egy igazán élvezhető könyv. A történelem is olyan módon van tálalva, hogy még inkább felcsigázza az olvasót. Aki még nem mert belekezdeni a sorozatba, az ne halogassa!

Sárkányok a napóleoni háborúk idején? Na, ez érdekes lehet, gondoltam, amikor először hallottam Novik sorozatáról. Egy kissé talán hatásvadászra sikeredett a fülszöveg, mert legalábbis az első kötetben Napóleon és a háború kevésbé hangsúlyos, inkább csak amolyan háttérszál a történetben. Persze az igazi érdekességét pont az adja a műnek, ahogy megismerkedünk a szereplőkkel, és eljutunk az ütközetig. Szóval a felvezetés remek, a történet könnyed, olvasmányos, kellemes szórakozást nyújt. Ebből a kellemes szórakozából csak a reptető és sárkánya közti becézgetések tudtak kizökkenteni, valahogy nem odaillőnek éreztem.

Az örök város, a birodalom, amelynek emléke ma is él. Mindenki tanulta a suliban a történelmi tényeket, Russel Crowe gladiátorként mindent vitt, Spartacus már a harmadik évadban dübörög a tévében, a könyökünkön jön ki az ókori Róma, miért olvasnánk róla el még egy könyvet? Azt hisszük, már mindent tudunk? Dehogyis, csak a felszínt látjuk, néhány szeletet a nagy egészből. A római birodalom volt az első szuperhatalom kies földrészünkön. Kis halászfaluból lett az akkor ismert világ ura. Hogyan csinálták? Mi volt a titok? Hogyan emelkedtek ki a többi nép közül? Nos, a titok az emberekben rejlik. Emberek állnak a hihetetlen siker mögött, gyarló emberek, aki megőrizték tradícióikat és bátran szembenéztek a folyamatosan változó világgal, hittek, reméltek, szerettek, gyűlöltek, éltek, haltak. Van kedvetek időutazni, belenézni a hétköznapi emberek életébe, belesni a konyhaablakon, egy olyan utazáson részt venni, ahol a történelem nagy, ismert alakjai megjelennek ugyan, de nem ők a főszereplők? Hogy a hétköznapi élet uncsi? Na kérem, egy-két sztori: amikor a barbárok elfoglalták Rómát, a Capitolium dombon a hódítók ellen harcolva, csapdába esve egy Vesta szűz és egy rabszolga szerelméből gyermek fogant, akit nem kevés furfanggal egy patrícius családdal neveltetnek fel szülei, Julius Ceasar sógorának el kellett válnia imádott feleségétől, azért, hogy Caesar életben hagyja Sulla, a diktátor, a via Appia építőmestere szembefordult Rómával, és Coriolanus oldalán harcolt (aki csak azért nem foglalta el Rómát, mert az édesanyja lebeszélte róla), és ezért kegyvesztett lett, Romolus és Remus legjobb barátja egy pap volt, aki gyermekkorukban minden volt, csak jófiú nem stb.. Steven Saylor (amerikai író, történészprofesszor) arra a nemes és hálátlan feladatra vállalkozott, hogy a város alapításától Augustus császár koráig bemutassa a fejlődési utat, amelynek során a birodalom megszületett. Tévedés ne essék, a könyv irodalmi értéke a zéróhoz konvergál, ez igazából filmforgatókönyv, amely minden fontosabb történelmi fordulópontnál mutat be egy-egy történetet. Egy patrícius és egy plebejus család sorsát követhetjük figyelemmel az évszázadok sodrában. Van itt minden: vér, erőszak, erotika, szerelem, intrika, születés, halál, nagy történelmi csaták árnyékában megbúvó emberi drámák, forog a sorskerék. Ajánlom mindenkinek ezt a könyvet, hiszen miközben jól szórakozunk a sodró lendületű történeteken, észrevétlenül sok mindent megtudunk Rómáról, történelméről, kultúrájáról. Mondanám, hogy omnia vincit amor (a szerelem mindent legyőz), de sajnos az igazság az, hogy Róma alapelve mindig ez volt: divide et impera (oszd meg és uralkodj!). Sic itur ad astra! (Vergilius: így jutunk a csillagokba/dicsőségbe)

Azon kívül hogy érdekes minikrimiket tartalmaz a könyv olyan ókori világot ismertem meg amit talán Mika Waltari-tól kaptam annak idején a Szinuhe-ból. Az ókori világ 7 csodáját nagyon jól mutatja be (amiből én kb 3-at tudtam volna eddig felsorolni).

Imádom ezt a könyvet, az egyik legjobb könyv, amit valaha is olvastam :) Egyszerre volt igazán élvezhető, izgalmas, de közben attól is féltem/izgultam, hogy mi történik majd a következő oldalon ;) Egyszerűen letehetetlen, egyszerre sírtam és nevettem. A végén pedig örültem, mert egy remek romantikus történetet olvastam, amin eleget lehetett gondolkodni :)))

Szerintem nem jó könyv, mégis ajánlom, hogy olvassátok el, mert elgondolkodtató, hogy mi mindent rosszul csinálunk!

Magával ragadó könyv volt, bár: - Keveseltem a karakterjellemzést. Jöttek a karakterek, mondott egy nevet és el volt intézve. Fantasyk terén nem ehhez vagyok szokva. - Egy hatalmas fiú sárkányt pedig ne hívjon kicsimnek. Ezek ellenére jó élményt nyújt és érdemes megvenni.

Zseniális a történet, imádnivaló a lassúsága, a kidolgozottsága, rettentően jók a szereplők, élmény elmerülni vele egy másik világban.

Nagyon tetszett a könyv, 5*! Igen elgondolkodtató és ha egyszer elkezded olvasni, le sem tudod tenni :)

Fantasztikus könyv volt, egy nap alatt kiolvastam, és még ma is a hatása alatt vagyok. Számomra egy kész érzelmi hullámvasút volt a történet és nagyon magával ragadott. Nálam biztosan benne lesz minden idők legkedvesebb könyveim között :)

Sziasztok!! Egyet értek mindenkivel!! Ez a könyv hihetetlen jó!! Ez az egyik olyan könyv amit bármikor olvasok!! A KEDVENCEM!!!!

Sziasztok, Lenne egy kérdésem: milyen sorrendben érdemes olvasni az író könyveit? vagy mindeggyik egy külön történet és függetlenek egymástól? köszi

Rettenetesen unalmas...

Csak a többieket tudom ismételni: fantasztikus világba repíti az olvasót. Letehetetlen, az ember nem győzi várni a következő részt.

Nagyon-nagyon jó volt olvasni, isteni könyv tele élménnyel, érdekességel, érzelmekkel és sorolhatnám, nagyon várom, h olvashassam a következő részeit!!!:) (Nekem is egyik kedvenc könyvem lett)

Csak csatlakozni tudok az előttem szólókhoz.Egyszerűen zseniális!:)(Nekem,ezentúl ez a kedvenc)

Fantasztikus és izgalmas folytatás, elég nehéz volt letennem, amíg ki nem olvastam :) .

Hihetetlenül jó és szórakoztató könyv, sok nevetéssel, megható pillanattal, izgalommal, nekem nagyon tetszett.

Én eddig az első 6-ot olvastam, és eddig szerintem ez volt a legjobb.

Yo Estét Mindenkinek! Hihetetllen, Izgalmas, Magával Ragadó ...

nagyon jó!

Ez egy jó könyv, csak ajánlani tudom mindenkinek, aki szereti a történelmi regényt.

Nagyon jó, izgalmas, nem lehet letenni. Fantasztikusan leírja a kor eseményeit, a környezetet, a szokásokat, mégsem kioktató, unalmas, száraz stílusban. Meg lehet szeretni a történelmet az ilyen regényektől.

Ez a könyv még a Római vérnél is jobb. Mindenkinek ajánlom

Egy szóval Szuper!!! Humoros, jól olvasható, aki szeretne egy kis kikapcsolódást vegye elő ezt a könyvet. Nem fogja megbánni!!!!

Ez egy fantasztikus könyv. Pontosan ábrázolja az ókori Rómát és maga a cselekmény is izgalmas. Nem lehet letenni.

Nem is lehet mást írni: HIHETETLEN!!!!!

Nem tudom ki, hogy van vele, de nekem a Catilina rejtélye nem nagyon tetszett. Egy kicsit túl sok volt a politika ezúttal...

Ez egy nagyon lenyűgöző könyv és rengeteget lehet belőle tanulni. Betekintést ad egy másik világba. Méghogy a mai világ kegyetlen. Ez sokkarta inkább az.

FENOMENÁLIS!!!!

Az egyik legjobb könyv, amit valaha is olvastam. Ráadásul most kezdtem bele a "Végzet fegyveré"-be!

A három Magyarországon megjelent könyve közül a legjobb, érdemes elolvasni.

Nekem tetszett - konkrétan alig bírtam letenni. Régóta szerettem volna olvasni olyan krimit, ami nem a jelenben - vagy, mint a "klasszikusok", néhány évtizeddel ezelőtt - játszódik, hanem vmikor a régmúltban. Jó, mint krimi, de az adott időszak hangulatának megteremtésében is kitűnő. És amennyire én ismerem a római történelmet, meglehetősen korrektnek is tűnik. A Római vér-t is olvastam, kíváncsian várom a többit.

Nagyon jó - legalább annyira, mint a Végzet fegyvere. Ajánlom mindenkinek, aki - hozzám hasonlóan - szereti a krimit és érdeklődik a római történelem iránt. Kegyetlen világot ábrázol, de nagyon meggyőzően.