Mindenkinek nagyon ajánlom!Nagyon szórakoztató,aranyos mű,elolvasása vidámsággal töltött el.

Igazi kihívás. A terjedelme önmagában véve nem elrettentő, de ha összevetjük azzal, hogy időtartama mindössze egy nap, ösztönösen vonzani vagy taszítani kezd a mű. Ha győz a vonzalom, a siker akkor sem garantált, egyáltalán nem biztos, hogy eljutunk a végéig. Három főszereplőjének belső monológja adja a regény egészét, így rendezettnek és ziláltnak is tűnik egyszerre, hiszen a belső monológok és gondolatok részben találkoznak, de ugyanakkor rettentő távol is vannak egymástól. Műfaját a hagyományos kategóriákba sorolni lehetetlen, el kell fogadnunk az író álláspontját, miszerint az Ulysses szintézis, összefoglalás. A műfordítók világában küzdelmes munka folyt és folyik azért, hogy a könyv mindenki számára elérhető legyen. A jelenlegi magyar fordítást 12 évig szerkesztette egy csapat és saját bevallásuk szerint még mindig nem tökéletes, hiszen tökéletes csak az eredeti lehet. És ez így igaz. Az Ulysses Dublin sajátos világán, az ír kultúrán és ír mentalitáson alapszik, ezért mi teljesen megérteni sosem fogjuk. Kisebb lélegzetvételű, de annál könnyebben befogadható Joyce 15 novellából álló műve, a Dublini emberek. Talán érdemes ezzel kezdeni az ismerkedést, egyfajta kóstolóként az Ulysses előtt.

Egész jó volt,főleg a humoros részek tetszettek.De azt nem látom be, hogy ezt a könyvet mért tartják olyan hú mekkora intellektuális teljesítménynek.Ha filozófiát akarok, akkor Dosztojevszkijt olvasok, nem egy ilyen ezer oldalas viccelődést.