Személyiség és történelem - A történelmi személyiség - A történeti életrajz módszertani kérdései

Napjainkban ismét - a történelem során korántsem először - reneszánszát éli a történeti biográfia. Aligha van olyan történeti műfaj, amely jobban érdekli a nagyközönséget, mint az életrajz. Másrészt számos történész is szívesen áldoz időt, energiát egy-egy kiemelkedő vagy éppen a fő folyamatokat a háttérből befolyásoló személyiség pályaképének és azt megalapozó, befolyásoló életkörülményeinek, az őt ért hatásoknak a feltárására, illetve annak bemutatásra, milyen hatást gyakorolt ő egy ország vagy csak egy részének társadalmára, politikai, kulturális életére. A könyvkiadók pedig - szakmai és üzleti szempontoktól is vezérelve - szívesen adják ki az újabb és újabb biográfiákat. Ha csak a rendszerváltás óta megjelent termésből merítenénk, és kizárólag a magyar történelem jelentős alakjait bemutató egyedi kiadványokat vennénk számba, oldalakat töltene meg a bibliográfiai felsorolás. Ezek mellett érdekes és szakmailag fontos sorozatokban megjelent köteteket is kézbe vehet az olvasó, melyek egyes, a történelem iránt érdeklődő széles közönségnek szánt köteteit az adott személyiség életét, politikai pályáját kutató szakemberek írták - népszerű formában, de tudományos igénnyel. A történeti biográfiák iránti sokrétű érdeklődés késztette a Magyar Történelmi Társulatot és annak Dél-dunántúli Csoportját, valamint az Állambiztonsági Szolgálatok Levéltárát és a pécsi Kronosz Kiadót arra, hogy konferenciát szervezzen az életrajzírás elméleti és módszertani kérdéseiről. A rendezők azzal a szándékkal szervezték meg a rendezvényt, hogy ezzel módszertani segítséget nyújtsanak azoknak, akik történeti biográfia írására vállalkoznak. A kötetet, melyet a tisztelt Olvasó kezében tart, e konferencia előadásai nyomán készült tanulmányokat tartalmazza. A 25 munka két nagyobb tematikus egységre bontható. Az elsőben öt, elméleti és általános módszertani kérdéseket tárgyaló munka kapott helyet, míg a további 20 írás különböző történeti személyiségek életrajza, pályaképe megírásának metodikai lehetőségeit és problémáit taglalja. Reméljük, a közölt tanulmányok nemcsak ösztönzést adnak a magyar vagy egyetemes történelem további szereplői biográfiájának megírására, hanem azok megalkotói módszertani támpontokat, segítséget is kapnak általuk. Bízunk benne, hogy szerzőink írásait egyaránt haszonnal forgathatják életrajzírásra vállalkozó történészek és pszichobiográfusok, s nem kevésbé az izgalmas történeti személyiségekről szívesen olvasó laikusok.