Édesanyám sok szép szava

Késő öregségében, kilencvenöt évesen halt meg a hajdani Magay Mariska, de regénybeli vallomásait még annál is később, századik születésnapjának éjszakáján mondja el író-fiának. Szellemárnyként őt ekkor már nem köti sem társadalmi konvenció, sem családi tapintat, sem személyes szégyen: úgy eleveníthet meg mindent, ahogy a maga idején élte át, vagyis gyerek és kislány és nagylány korában. Nyíltan szól önmagáról is, külső-belső kibontakozásáról, egészen a nászéjszakájáig. De családja történetét és a békebeli - majd az első világháborúba sodródó - kisvárosi magyar világot is szinte karnyújtásnyi közelségbe hozza. Különös varázslatnak lehetünk részesei. Magay Mariska szellemárnya egy idestova száz esztendeje elsüllyedt korba vezet el minket.