Nagyváros születik

Az író mondja könyvéről: "Csaknem egy esztendőn keresztül figyeltem közelről Pécs életét, hallgattam szívműködését, vizsgáltam érrendszerét, mértem vérnyomását. Megálltam az emberekkel beszélgetni, belestem a kapualjakba, leültem az irodákban, megfordultam a munkahelyeken, az üzemekben. Meghallgattam a panaszkodókat, örültem az eredményeknek, vizsgáltam a statisztikai számoszlopokat, elmélyedtem a távlati tervek tanulmányozásában... Mit akartam egy éven át? Kerestem Pécs mai "jelentését", kerestem azokat a tanulságokat és lehetőségeket, amelyek a magyar városfejlődésben a többi városnak is fölmutathatók. Tanulmányoztam a város arcát, ünnepeit és hétköznapjait, a magyar urbanizáció általános és egyéni vonásait. Kérdéseket akartam megfogalmazni az elmélkedés és az irodalom határán. Ami harag és indulat a sorok közé vegyült, azzal is megjobbulást, a szocialista várost, a harmonikusabb életet akartam szolgálni. De nem kívántam tételeket megfogalmazni, szabályokat, törvényeket alkotni, a szaktudományok körébe vágó ítéleteket hozni. És nem akartam a puszta benyomásoknál sem megmaradni, a vslóságot 'regényesíteni', szépirodalommá formálni. Az olvasót mindig társként éreztem magam mellett, aki azt itt talált jelenségekre ráfényképezi a maga tapasztalatait és ismereteit... Könyvemet a magyar városszociográfia műfajában kísérletnek szánom."