A nap árnyékában

Tordai Zádor kötete a Múlt és Jövő Kiadó esszésorozatában jelenik meg. A neves filozófust nem kell bemutatni: fontos szerepet játszott a hatvanas-hetvenes évek máskéntgondolkodásában, egyike volt a Csehszlovákia megszállása ellen tiltakozó korcsulai aláíróknak. Munkálkodott a magyar Sartre-recepción, illetve foglalkozott az elidegenedéselmélettel és a messianizmussal.
Ez a munkája néhány nagyesszét leszámítva cikkgyűjtemény. Igen tömör, lényeglátó vignetták", egységet alkotó gondolatsor darabjai. Olyannyira, hogy amikor az őket közlő lapok (Köztársaság, Respublica) megszűntek, Tordai tovább írta e cikkeket, amelyek így kötetünkben jelennek meg először. Témáik - nemcsak szellemi életünk számára - a legjelentősebbek: a rendszerváltás és társadalmi következményeinek elemzése, értelmezése egy filozófus szemével. A közép-kelet-európai helyzet megváltozása a kommunista rendszer összeomlása következtében. Gazdasági, társadalmi, politikai és morális kérdések sora. Szemléletükben jelentős hangsúlyt kap Tordai Zádor erdélyi származása. Nemcsak azért, mert sokat foglalkozik a román-magyar viszonnyal, hanem mert habitusában, világlátásában a kisebbségi hagyományoknak egy másfajta, toleránsabb, transzilvanista" tradíciója jut érvényre. Ez az ex-Jugoszláviában megmutatkozó pusztító nacionalizmusok és előítéletességek, az Európa-szerte újraéledő fasiszta mozgalmak bírálatában is megmutatkozik.
Egy nyitott, érdeklődő, kontemplatív szellem termései ezek az írások: Tordai Zádor otthon van a filozófiában és a hétköznapi életben, a politológia és a kultúra kérdéseiben. Otthon van Keleten és Nyugaton egyaránt. az otthonosságérzetnek az is feltétele - írja -, hogy az ember szeresse a változatosságot, és gazdagodást találjon a különbségek megtapasztalásában. Aki mindig csak a hazai ízeket és ételeket keresi, csonkán éli meg a valóságot. Behunyt szemmel járja a világot." Tordai Zádor pedig nem járja behunyt szemmel a világot - ezt tanúsítja ez a kötete is.