Még egyszer utoljára

Ismét egy spirituális regény a Szerzőtől, amely az emberi lét, a lélek legnagyobb kérdéseire keresi a választ.
Két más-más mélységet átélő főszereplő indul útnak, hogy lásson, értsen és gyógyuljon. Sorsuk titokzatos szövedéke finoman rajzolódik ki az Olvasó előtt.
Sok más téma színezi még ezt a lelki utazást: gyász, házasság, nyaralás, életélvezet, otthon, tudás, hit, elengedés, öregedés, tanítás, továbbadás, szenvedély, alkotás, szerelem... A COVID járvány sok mindent megváltoztatott, ennek nyomait is megtaláljuk ebben a történetben. A legfőbb kérdés mindezek között mégis ez: mi az élet summája, miért érdemes élni, mi értelme az egésznek...?
Többrétegű írás ez, melyben sokféle emberi kapcsolat tárul elénk, több érdekes mellékszereplő sorsa keveredik bele ebbe a keresésbe. Emellett ámulhatunk a természet gyönyörű "színjátékán", benne a tenger ezer arcával, közben városok és tájak váltják egymást.
Egy trilógia befejező kötetét tartja kezében az Olvasó. Amíg az első kötet középpontjában az irgalom állt ("A partra vetett"), a második rész pedig a Csendről szólt ("Villa Jadranka"), jelen könyv fókusza az alázat. Több, időnként humoros, novellisztikus részt is találunk a regényben, de alapvetően ez mégiscsak egy összegző mű: az emberi életre nézve is, de az előző két könyvben elindult történetek tekintetében is. Sok korábbi szereplő további sorsára is fény derül. A regény első fele sötét hátteret fest ahhoz a lélekemelő, válaszokat és békességet hozó befejezéshez, amely a trilógia fináléjában felragyog.