Paradigmák fogságában - Elitek és ideológiák a magyar pénzügyi kapitalizmusban

A kötet egy átfogó politikai gazdaságtani elemzést nyújt
a rendszerváltás utáni magyar pénzugyi kapitalizmusról.
Legfontosabb gondolata szerint a magyar társadalmi-gazdasági
átalakulás paradigmák fogságában zajlott le: két egymással
szemben álló elitcsoport, ideológiai tábor és politikai irányzat
vetélkedése határozta meg a legfontosabb döntéseket. A pénzügyi
szabályozás és a bankrendszer tulajdonosi szerkezetének főbb
irányait a rendszerváltás utáni első húsz évben alapvetően a
modernizációs konszenzusként leírható paradigma határozta meg.
Ennek támogatói között megtalálhatók voltak piaci fundamentalisták
(akiket gyakran neoliberálisnak is hívtak), és olyan mérsékelt,
a szociális piacgazdaságban hívő modernizátorok, mint Horn
Gyula egykori miniszterelnök. Ezen időszakban e két elitcsoport
és ideológia koalíciója adott irányt a bankprivatizációnak vagy
a pénzügyi szektor adóztatásának. A modernizációs konszenzus
politikai támogatásának csökkenésével, valamint a 2000-es évek
végi nemzetközi pénzügyi válsággal ugyanakkor egy új domináns
paradigma emelkedett fel: a pénzügyi nacionalizmus. A könyv
bemutatja, hogyan alakult ki a magyar pénzügyi kapitalizmus e
két paradigma vetélkedéseként, elsősorban elit- és értelmiségi
csoportoknak kedvezve -
miközben a magyar állampolgárok
érdekei háttérbe szorultak.