A fertálymágnások I-II.

Részlet a könyvből:
Bizalmaskodások bizalom nélkül.

- Aurel, Aurel, megálljon! üzenetet hozok a grófnétól; no de az istenért, ne fusson úgy.
Cserháty Aurel, ki elmélyedten hatolt a váciutca sétatömege között, hátrafordult és egész meglepetéssel látta, hogy Rántásy Vilmos, Pestnek egyik anglomanje vágtat utána.
- Cher ami, ön úgy fut, mint a próbáról elkésett szinésznő. Valóban, ha nem a kedves grófné megbizásából jönnék, meg nem bocsáthatnám magamnak, hogy fényes nappal,a leglátogatottabb utcán oly lépésekben jöttem ön után, melyeket a bon ton és a testtartás szabályai meg nem engednek.
- Nagyon sajnálom, hogy önt kihoztam a lábconceptusból; nemde, önt csak fontos dolog birhatta erre? Valjon miben lehetek szolgálatjára?...