Kelet-Európa kereskedelmi kapcsolatai az írott források alapján (750-1000)

Kelet-Európa középkori kereskedelmének története nem tartozik a legrégebben kutatott témák közé. Kötetünk célja, hogy összefoglalja az írott források tanúságát a 9-10. századi kelet-európai kereskedelem mindennapi gyakorlatáról, majd a rendszert nagyobb összefüggésbe helyezve az eurázsiai steppe és a vele szomszédos civilizációk közötti kapcsolatok részeként vizsgálja.

Az első részben tehát a korabeli írott források beszámolói alapján kapunk képet az árucseréről. A beszámolók általában szemtanúk tapasztalatain és elbeszélésein alapulnak, ezért sokszor gyakorlati jellegű információkkal szolgálnak, részben azért is, hogy megkönnyítsék a később odautazók dolgát. Az árucsere, a javak mozgása egy nagyobb rendszer része volt, amelyet modern kor előtti vagy "archaikus" gazdaságnak nevez a kutatás, és amelynek jól alkalmazható elméleti modellje van. Ennek segítségével a cserekapcsolatok szűkebb ismeretén túl a korabeli társadalmak, intézmények és politika működésébe és a kereskedelemhez való viszonyába is belelátunk.

A második rész tágabb összefüggésbe helyezi Kelet-Európát. A kora középkori nagy civilizációs központokhoz viszonyítva határozza meg a helyét és szerepét. Ennek fényében jobban érthetővé válik a kelet-európai terület viszonya a korabeli "világkereskedelemhez", a tárgyalt időszak kereskedelmének dinamikája, szakaszai, valamint hatása a hatalmi-politikai viszonyokra, kulturális-civilizációs jelenségekre.

A téma magyar szempontból is figyelmet érdemel, ugyanis a magyarság a honfoglalást megelőzően benne volt ebben a kapcsolatrendszerben, tapasztalatokat szerezve és kapcsolatokat építve, amelyeket a honfoglalást követően a Kárpát-medencében is hasznosítani tudott.