Áldás és átok, csoda és boszorkányság - Tanulmányok a transzcendensről 4.

Vallásetnológiai fogalmakat interdiszciplináris megközelítésben vizsgáló sorozatunk e kötetét - az eddigiekhez hasonlóan - egy hasonló című tudományos konferencia résztvevői írták. Az ülés az 1993-as "Eksztázis - álom - látomás" konferenciával indult sorozat része volt. A sorozatot az a törekvés hívta életre, hogy egyetemes mentális tapasztalatokra, világképre, technikákra vonatkozó témáinkat egy-egy ilyen alkalommal változatos nézőpontokból, több szakma szemszögéből vizsgáljuk és vitassak meg. E kötet cikkei is, hasonlóan az eddigiekhez, fontos fejezeteit képezik a magyarság és Európa vallás- és művelődéstörténetének, folklorisztikájának. Eltérően azonban előző, "Mikrokozmosz, makrokozmosz" konferenciánktól, ezúttal olyan témákat állítottunk tanácskozásurak középpontjába, amelyeket már évek-évtizedek óta több szakma - nálunk is - intenzíven kutatott. Különösen áll ez a boszorkányság, rontás-gyógyítás témáira, de a csoda, áldás és átok is egyre-másra felmerült a keresztény vallástörténet, az általános vallástudomány, a történeti antropológia, vagy a folklorisztika kutatási kérdéseként. E kutatások azonban - néhány, a néprajz és történeti antropológia összefogására irányuló kezdeményezéstől eltekintve - inkább külön vágányokon haladtak, mintsem a nézőpontokat összehangolva, szakmaközi párbeszéd révén. Nem kerültek a szakmai köztudatba a régi gyökerű európai hagyományok új terepmunkán alapuló antropológiai megközelítései sem, pedig végzett ilyeneket a legifjabb kutatógeneráció, főleg a magyarság e hagyományokat még gazdagon őrző - többnyire határainkon túli - közösségeiben.