A kommunizmus gyermeke

A kommunizmus gyermeke őszinte története a 2. Világháború utáni 11 évnek, egy egész generáció jellegzetes megpróbáltatásának a Vasfüggöny mögötti országokban. A középosztálybeli Pfeiffer család gyűlölte az új rezsimet, de mint mindenki más, el kellett fogadniuk a tényeket. Ede állami iskolába járt és csatlakoznia kellett az Úttörő/Disz megmozdulásokhoz. Nagyon részletes leírást ad a diákok életéről, a tanításról, a tanítói lenni/sztálini sloganokról, a tanárok kényszerű hozzáállásáról. Élethűen írja le a tanulók viszonyulását a "tanokhoz" szkeptikus megítélésükről és az előforduló hitetlenségről (hogy a rendszer valóban hasznos-e). Ugyanakkor, élethűen írja le, hogy milyen benyomást tett az ifjúságra a népi demokratikus/marxista/leninista tanítás. Bizonyítékot ad arról, hogy az 'extra curricular' - tanításon kívüli - foglalkozások részvétele fontosabb volt, mint az iskolai előmenetel. A kommunizmus gyermeke, egy érdekfeszítő és fontos elsőkézből írott képet ad az akkori mindennapi életről. Hogy mit is jelentett akkor élni - 1945-1956-ig - végig élni és túlélni! A szocializmus marxista/leninista népi-demokráciás túlkapásait az iskolákban, a munkahelyen és a családban is. A könyv őszinte hangvétele, gördülékeny stílusa, korhű kifejezései és elkeseredett témája egy fiatal magyar lélek meglátása és életének megható leírása.