Belgyógyászati diagnosztika - Az orvosi vizsgálat módszertana

Az orvostudomány fejőldése folyamán világossá vált, hogy a gyógyítás és a bajmegelőzés leghatásosabban a kórokláncolat (etiológia, patogenezis) felderítésével lehetséges. Ez a folyamat akkor lehet sikeres, ha minél pontosabban ismerjük egyrészt az élőanyag összetételét, felépítését, működését, másrészt az adott körülmények között elforduló kórokozókat, végül e kettő kapcsolatának lehetőségeit. Az általános orvosi diagnosztika műveléséhez szinte az orvostudomány egészét kell ismerni. Azok a módszerek, amelyek az egészség, az öröklött és szerzett tulajdonságok, kóros eltérések felismeréséhez ma már többségében nélkülözhetetlenek, egyre növekvő külön szakmákat képeznek, egyre több és egyre bonyolultabb műszerrel, géppel, és egyre inkább olyanok, hogy szakavatott végzésük kívülesik nemcsak az általános orvos, hanem még a belgyógyász szakorvos hatáskörén is. A diagnosztika feladata az is, hogy az adott körülmények között nem kóros egyéni adottságokat is felfedjen, amelyek megváltozott körülmények között azonban az egyén átlagostól eltérő viselkedését eredményezhetik. Egy könyv természetesen csak vezérfonal lehet a vizsgálati módszerek begyakorlásához, tapasztalt oktatóorvos vezetésével. Helyes diagnózishoz - még a legújabb diagnosztikai gépek segítségével is - csak megfelelően tervezett (programozott) és megfelelően végzet vizsgálatokkal juthatunk. A kapott eredményekből a diagnózis felállítása már ítéletalkotási feladat, melyhez a továbbiakban elsajátítandó elméleti belgyógyászati ismeretek és megfelelő képességek mellett állandó gyakorlás szükséges. A minél biztosabb, széles látókör, alaptudás az ítéletalkotást segítő diagnosztikai számítógépek eredményes használatához a jövben is nélkülözhetetlen lesz. A diagnosztikát mesterségből mvészetté lehet fejleszteni. Ehhez kíván megbízható alapot nyújtani e könyv.