Lencse alatt

Ez a kilenc évig írt, felzaklató regény olyan közel áll a valósághoz, hogy szinte lehetetlen meghúzni a határt, mely cselekményét a képzelettől elválasztja. Szerzője Budapesten élő, mindennapi harcokban őrlődő zsidó értelmiségi, aki személyes tragédiáját dolgozta fel. Csak úgy volt képes kiheverni elsőszülöttje, egyetlen fia elvesztését, ha harcba kezdett, hogy újra gyermeke szülessen. Amikor pedig ismét apa lett, úgy érezte, mek kell örökítenie a történetét. Kényszerből választott, fájdalmas témája vezeti el Istenhez, a zsidósághoz, családja történetéhez, s közben szubjektív képet nyújt az 1978 és 1993 között, mozgalmas időszakról, melyre fiának rövid élete esett.
"Elhatároztam, hogy csak akkor írok a számítógép memóriájában őrzött részletekből regényt, ha megint fiam születik, és érdemes visszahoznom a eltűnt időt. Meggyőződésemmé vált, hogy Isten akaratát teljesítem, amikor újjáteremtem az életet, s aktívan dolgozom fel a gyászomat. Ha sikerül, vállalom a megpróbáltatást, és leírom a küzdelmem, nem törődve azzal, hogy egyesek érdektelen megánügynek tekintik, mások viszont, akik hasonló helyzetbe kerültek, azonnali lelki elsősegélyt várnak tőlem" - írja az 1987 óta kizárólag történelmi munkákat publikáló Pelle János.
Ajánljuk ezt a hiteles regényt mindazoknak, akik hajlandók és képesek szembenézni az értelemre törekvő élettel és az értelmetlen halállal, a szeretettel és a gyűlölettel, a hittel és a hitetlenséggel, a végessel és a végtelennel.