Fülöp Viktor élete és pályafutása 1929-1997

Balett-táncos volt. Nyolc éves korában lépett föl először az Operaházban. Tíz évesen lett a balettkar tagja, 1943-tól ösztöndíjas, 1949-től a színház magántáncosa. Nádasi Ferenc és Harangozó Gyula mesterektől tanulta meg a szakma alapjait, majd az ötvenes évek világhírű szovjet-orosz balett pedagógusok voltak a mesterei: Vajnonnen, Zaharov, Lavrovszkij, Messzerer stb. Világhírű művész volt. Girej kán, Mandarin, Spartacus, Rómeó, Tybalt, Simone, hogy csak a legfontosabbakat említsük. 1957-től a hatvanas évek végéig a Társulat számos kitüntetést kapott Párizsban, a Nemzetközi Táncfesztiválon. Rendszeresen felléptek az Eszak Fesztivál rendezvényein is. Urho Kekkonen köztársasági elnök személyes közbenjárására a Finn Fehér Rózsa Lovagrend tagjává választották, amely Finnországban a legmagasabb kitüntetés. Moszkvában, a Nagy (Bolsoj) Színházban, az akkori balett egyik fellegvárában a Mandarin után a virágesős tapsorkán hosszabb ideig tartott, mint az előadás. Magyarországon is minden létező kitüntetést megkapott. A Kossuth- és Liszt-díjas, kiváló és érdemes művész alakításairól minden kritika — itthon és külföldön — csak elisme- réssel írt. Bárhol ünnepelt csillag lett volna. Szakmai tudására, emberi tisztességére repertoárt lehetett volna építeni. Itthon viszont összeférhetetlennek, gorombának, kiszámíthatatlannak tartották, és ellenfelei mindent elkövettek, hogy háttérbe szorítsák, szerepeit és balettmesteri feladatait elvegyék. És ekkor a táncos elment egy vízvezeték-szerelő mellé segédmunkasnak. Társai nem is tudták, hogy ki dolgozik mellettük. Aztán csodálatos kalotaszegi terítőket hímzett, csillárokat és antik bútorokat restaurált. Mesterfokon. Úgy tűnt, hogy senkinek sem hiányzik. Közel egy évtizedig nem kapott feladatot az Operaháztól. Leírták. Nyomatékot is adtak a dolognak, művészi munkára alkalmatlannak nyilvánították, ezért nyugdíjazni akarták. Fülöp Viktor ekkor beperelte az Operaházat, és nyert. Munkaviszonyát visszaállították, de továbbra is ritkán foglalkoztatták. Közben mégiscsak volt egy hely, ahol szükség volt rá, a Győri Balettnél. Markó Iván hívta meg, hogy az akkori idők legfiatalabb táncosaival, a neki írt, a rászabott szerepet, a Szamurájt táncolja el. Ő, magának három hetet adott, hogy közel egy évtizednyi kihagyás után formába hozza magát. Három hét öldöklő küzdelem a testtel, az izmokkal, a lélekkel. A Mestertől az ifjak közül senki nem kapott idegösszeroppanást, senkit nem kellett pszichológushoz vinni. A próbák után rendszerint még órákon át, beszélgettek, vitatkoztak a szakmáról, mesterségbeli tudásról. Az eredmény köztudott. A siker nem maradt el. A szakma Győrbe zarándokolt, - megnézni a főnix feltámadását. Végül a közös munka eredménye vendégszereplések Európa-szerte, sőt, még Moszkvába és Jerevánba is kaptak meghívást. A nyolcvanas években film- és színházi szerepekre is felkértek. Emlékezetes és fölül- múlhatatlan a Honfoglalás című fílmben a Táltos alakítása. Fülöp Viktor gyógyíthatatlan betegségben szenvedett. 1997 Húsvétján Medjugorjéban (Bosznia) zarándokúton vett részt. A római jellem Urával megbékélt. 1997. július 13-án vette magához a Teremtő. J Budapest, 2006 őszén A szerkesztő