Értekezések a természetről és a kegyelemről

Nicolas Malebranche 1680-ban megjelent műve ésszel felfogható kapcsolatokat keres az új, matematikai fizika által leírt természet értéksemleges üzeme és a személyes emberi élet értékei, egyéni élményvilága között. Mindenekelőtt számot vet a realitásokkal, a gondviselésbe vetett hit krízisével, azzal, hogy a régi utak járhatatlannak tűnnek: Ha egyes földekre eső hull, más földeket viszont felperzsel a Nap, ha a betakarításra kedvező időt jégeső követi, s elveri a termést, ha egy gyermek torz és hasznavehetetlen fejjel jön a világra, amely a mellkasából nő ki, és nyomorulttá teszi, mindez nem azért van, mert Isten eseti akaratával akarta létrehozni ezeket a következményeket, hanem mert a mozgásátadás olyan törvényeit állapította meg, amelyekből mindezek szükségszerűen következnek. Egy ilyen világban az értelmes emberi életbe vetett hit a hagyományos képzetek gyökeres átalakítását követeli.

A korai felvilágosodás e fontos dokumentuma most kerül kiadásra először magyarul. Az olvasást és a tájékozódást bevezető tanulmány, részletes kronológia, jegyzetek és irodalomjegyzék segítik.