Nero, a véres költő

Kosztol?nyi Dezs? t?rt?nelmi reg?ny?nek k?z?ppontj?ban Nero, a dilett?ns k?lt?-cs?sz?r ?ll, aki j? sz?nd?k? ifj?k?nt ker?l a tr?nra, hogy sokak rem?nye szerint a r?mai birodalom kiegyens?lyozott, nyugalmat hoz? uralkod?ja legyen. A szel?d ?s fiatal Ner?t azonban az a v?gya, hogy m?v?szet??rt ismerj?k, szeress?k, elt?r?ti eredeti c?lkit?z?seit?l. Mindenkit irigyel, aki tehets?ges, ez?rt a hatalom erej?vel k?s?rli kicsikarni a m?v?szi sikert. Meggyilkolja f?ltestv?r?t, Britannicust, szembeszeg?l nevel?j?vel, Senec?val, s mert b?lcsebbnek ?rzi ?nmag?n?l - ?ld?zi. K?rnyezete retteg t?le, mert egyetlen nem tetsz? mozdulat vagy sz? miatt hal?l v?r mindazokra, akik a sz?rnyetegg?, zsarnokk? v?lt cs?sz?rnak tapssal, dics?rettel nem h?dolnak. A m?, b?r var?zslatos k?nnyeds?g?vel id?zi fel az antik vil?gv?ros ?let?t s a kor t?rt?nelmi szerepl?it, m?gsem puszt?n t?rt?nelmi reg?ny. Az ?r? Nero kor?nak t?rt?n?seiben ?s d?szleteiben a saj?t kor?t festette le, a cs?sz?r alakj?ban s a ,,v?resen-f?j? dilettantizmus" dr?m?j?ban a hatalom ?s m?v?szet viszony?nak k?rd?seit sz?laltatja meg m?ly pszichol?giai meg?rt?ssel ?s kaj?n ir?ni?val.A m? els? megjelen?sekor azt suttogt?k, hogy Nero alakj?t Szab? Dezs?r?l, a korszak legnagyobb hatalm? ?r?-politikus?r?l mint?zta, s az is aligha lehet k?ts?ges, hogy a R?mai Citer?sok Egylete nem a Via Appi?n, hanem egy budapesti k?v?h?zban ?l?sezett.