A negyedik út

Mészöly Miklós történeti-politikai esszéinek, tanulmányainak gyűjteménye az 1980-as évek termését adja közre, bár kuriózumként az egyik írásban (Lábjegyzet a dialógushoz) egy közöletlen, 1964-ben Veres Péterhez írott levél is helyet kap benne. Az írások a magyar irodalom szellemi szabadságharcának folyamatában születtek, a radikális ellenzéki mozgalomnak a talaján, annak legális és féllegális alkalmaihoz kapcsolódva. Az írások bepillantást engednek azokba a dilemmákba, amelyekkel a jövő Magyarországának, a demokratikus, szabad, független Magyarországnak szembe kell majd néznie, amely dilemmákra válaszokat kell majd adnia. Nemzet és nemzettudat, demokrácia, a hazai liberális és konzervatív szembenállás, a zsidókérdés, az európaiságunkból, s főleg a közép-európaiságunkból fakadó realitások, a lehetőségek és kényszerek, az esélyek és a kockázatok foglalkoztatják az írót. Mészöly jövőképe optimista, hisz egy lehetséges magyar út megvalósíthatóságában, amennyiben a szellemi elit fölébe tud emelkedni előítéleteinek, elfogultságainak, klikkszerű megosztottságának. Szinte minden írása erre szólít fel, ennek lehetőségét keresi. Ezért is lehetett az író a rendszerváltás egyik előkészítője, sokak számára von- zó példa, s bár a gyakorlati politizálásban nem kívánt részt venni, mégis, óhatatlanul, megnyilatkozásaival, személyes elköteleződésével, „történelmi jelenlétével" részese, befolyásolója annak is. Ahogy Ő maga mondta magát elemezve: „a körön kívül, de mégis belül'.