A veterán - Aquincum farkasa - Pannonia Romanum

PANNONIA ROMANUM

A veterán

I. sz. 108-ban, Traianus császár uralma idején kis római felderítőcsapat járja az Aquincum környéki hegyeket Marcus Lupius Melior tribunus és unokafivére, Caius Lupius Mustella parancsnoksága alatt. A szakaszt támadás éri, és Caius Lupius az első útjába kerülő helyi családon torolja meg az imperiumot ért sérelmet.

Másfél évtizeddel később, immár Hadrianus császár uralkodása alatt sorozatgyilkosságok borzolják a kedélyeket Aquincum békés városában. Az áldozatok mind kiszolgált és letelepedett katonák. Latinianus helytartó különösen az uralkodó közelgő látogatása miatt mielőbb szeretné megoldani az ügyet, ám ehhez kénytelen az egyik áldozat rokonának, a visszavonulva gazdálkodó Marcus Lupius Melior tribunusnak a segítségét kérni.

Aquincum farkasa

I. sz. 136-ban római előkelők hódolnak vadászszenvedélyüknek az Aquincum környéki hegyekben. A szenvedély azonban vérszomjba fordul át, és az erdő vadjaival meg nem elégedve a legnemesebb vadat kívánják elejteni: a környéken élő leigázott eraviscus nép tagjait. A mindenhatóságuktól megrészegült vadászok azonban egy nap olyan ellenféllel találják magukat szemben, amire nem számítottak és Aquincum előkelő villáiba hamarosan beköltözik a rettegés.

Az i. sz. I. század végére a Római Birodalom meghódította és pacifikálta a mai Dunántúl területét, két provinciára, Pannonia Inferiorra és Pannonia Superiorra osztva azt. A római jelenlét azonban közel egy évszázadig pusztán katonai volt, sok helyen megmaradt a régi törzsi szervezet, és a legiók állományát is a helyi lakossággal töltötték fel.

Marcellus Mihály Pannonia Romanum című regénysorozata rendkívül alapos történelmi kutatómunkára támaszkodva, hagyományőrzőként saját élményekből is táplálkozva mutatja be az i. sz. Pannonia provinciák történetét. A regények fordulatokban gazdag cselekménye mellett színes, plasztikus képet fest a korabeli Aquincum és Pannonia életéről, úgy a hódítókéról, mint a meghódítottakéról, a kézművesekéről és az előkelőkéről, a közkatonákéról és a hadvezérekéről, a helytartókéról és a császárokéról.