Madéfalvi veszedelem

"Az első könyv ez az erdélyi irodalomban, amelyből nemcsak az egyéni székely életstílust elemezhetjük ki, hanem a történelmi székely magatartást is. A próbatétel, amelyen Nyírő megméri népét, valóban súlyos. Mária Terézia elrendeli a székely határőrség felállítását. A székelység ősi jogainak sérelmét látja ebben, s ellenáll. Buccow generális és Bruckenthal kancellár a rendeletet a székelység teljes kiirtására akarja felhasználni a szászok javára. A székelyek furfangos és elszánt küzdelmet kezdenek a toborzó katonaságga), azok pedig kegyetlen elnyomással fizetnek az ellenállásért. A székelységet vezetői is magára hagyják, a királynő kegyeinek árnyékában legjobbjai is megtántorodnak. (...) A nép árván áll a fegyverek ellenében, de megkínzott és megalázott árvaságban is félelmes marad. (...) Már-már úgy látszik, hogy hihet igazsága győzelmében, mikor gyalázatos árulást követnek el ellene. Éjnek idején megtámadják az igazsága békés kivívására Madéfalván összegyűlt népet, s ágyútűzzel, karddal, lovakkal szinte álmában mészárolnak le négyszáznál több székelyt." (Magyar út, 1939. augusztus, Szij Gábor)