Esztétika és forradalom

A XX. század művészeti kultúrája rendkívül tarka, ellentmondásos folyamat. Az új utak keresése, az irányzatok harca mindig jellemzője volt olyan időszakoknak, amikor jelentős változásokra került sor a társadalom fejlődésében. És érthető, hogy amikor megkezdődött az emberiség történetének új korszaka, a szocializmus világtörténelmi jelentőségű győzelmeinek, a tudomány és a technika nagy vívmányainak századában a művészeti kultúra valamennyi kérdése különös élességgel vetődött föl. E problematika más-más módon tükröződött a jelenkori kultúra két fő áramában - a fél évszázaddal ezelőtt győzelemre jutott szocializmus kultúrájában és a kapitalizmus hanyatló kultúrájában.
A szocializmus kultúrája fejlődésében az egész élet forradalmi megújításának progresszív alapjára támaszkodik, s ugyanakkor az újért vívott harcában magabiztosan felhasználja az egyetemes kulturális örökség minden értékét. A kapitalizmus hanyatlóban levő kultúrája elkerülhetetlen sorsa elől menekülve úgy próbál védekezni, hogy teljesen elszakad a történelmi múlttól. E két említett kultúra tartalma, módszerei, perspektívái és aktuális feladatai nemcsak különbözők, hanem ellentétesek is