A felrobbant ország - Pakisztán-Bengália

Első ízben 1968 késő őszén utaztam Pakisztánba Delhiből, gépkocsival, keresztül az országon, fel a Khyber-hágón át Kabulig, s persze vissza. Az akkori élményeken, benyomásokon ugyan átsütött a politikai helyzet forrósága, de még nem kötöttek le mint a nemzetközi politikával foglalkozó újságírót a nagy" események, s inkább az élet apró rezdüléseire figyeltem. A következő évben, 1969 tavaszán Daccába repültem, s megismerkedtem a bengáli kérdéssel, amelyről akkoriban nálunk még nemigen hallottak.
1971 márciusában ismét Pakisztánba utaztam: rövid karachi tartózkodás után Daccába repültem. 1971 decemberében mint haditudósító részt vettem az indiaipakisztáni háborúban, és lapom részére küldtem jelentéseket. 1972 márciusában pedig az addigra már felszabadult Bengáli Népi Köztársaság első születésnapján voltam jelen
Sajátos útleírás kerekedett ki ebből az öt év alatt megtett utazásból. Történelmi riportnak inkább nevezném. Éveken és utakon vezet át, s megkísérli azt is meglátni és megmutatni, amit ritkán lát meg utazó. Történelmi tanulmánynak is nevezhetném egy szerencsés ember feljegyzéseinek, aki éppen akkor járt a világ egyik legizgalmasabb, legszebb táján, amikor ott az idő kereke fordult egyet.