Az Irodalom visszavág

Lüke Skywalkman és Dark Fater körül mindenfelé a visszavágás borzasztó jelei voltak láthatóak. Levágott pótkezek hevertek a földön, a kazánlemezből készült háttérből pedig markolatostól, pótkezestől egy fakard állt ki. Dark Fater éppen most lépett rá a felszisszenő Lüke egyik levágott, kampós végű művégtagjára. A küzdelem hevében elvágták a most futó sikerfilmet, a falba pedig érdekes, valami egészen másra emlékeztető jelet karcoltak. Véletlenül felaprították a körülöttük mászkáló apró robotokat, fantasztikus gépezeteket is, amelyek immáron döglötten, saját fáradtolajukat maguk alá eresztve hevertek szerteszét. Lüke érezte, hogy kezd fáradni. Hiába gyújtotta be a menet elején a bal sarokban azt a köteg dinamitot, azzal a szándékkal, hogy ezáltal is dinamikusabban tudjon támadni, a doppingszert szívó Dark Fater fokozatosan fölénybe került. Lüke ekkor hirtelen csúnyán bemutatott neki a magával hozott műkezek közül az utolsóval, amit még nem vágott le ez a fekete rémpofa. - Lüke! Jobb, ha tőlem tudod, hogy az apád én vagyok! - hörögte Dark Fater. - Úgyhogy többet meg ne lássam, hogy ilyesmiket mutogatsz nekem, mert letöröm a kezedet! - Az lehetetlen! - döbbent meg Lüke. - Én árva vagyok, anyám nem volt, apám pedig a születésem előtt egy évvel meghalt. Még nem jöttem rá hogyan, de logikai úton tuti, hogy bebizonyítható, te nem lehetsz az apám! - Pedig az apád én vagyok! - folytatta Dark Fater. - Gondolkozz! Ha tényleg én vagyok az apád, nálam jobban senki nem tudná, hogy az apád én vagyok. A nevem is erre utal: Dark Fater. - Gyűlöllek, mert miattad volt nehéz gyerekkorom! - tört ki Lükéből az indulat. Támadásba lendült, de Dark Fater könnyedén kiütötte a kezéből az utolsó pótkezet is. Lüke rettegni kezdett: Ha a Fekete Halál tényleg az apja, akkor ő meg a halál fia. Egy pillanat alatt odalett a jövőképe. Na, pont ekkor robbant fel a köteg dinamit.