Ónix - Luxen 2.

Daemon Blackhez hozzáláncolva lenni szívás. Daemon eltökélte, hogy földönkívüli vonzerejével bebizonyítja, amit irántam érez, az több, mint bizarr kapcsolatunk puszta terméke. Így hát megesküdtem, hogy lemondok róla, bár mostanában jobban nyomul, mint valaha. De nagyobb problémáink is vannak. Felbukkant valami, ami még az Arumnál is rosszabb. A... bővebben
Válassza az Önhöz legközelebb eső átvételi pontot, és vegye át rendelését szállítási díj nélkül, akár egy nap alatt!
Libri Szeged Árkád könyvesbolt
5 db alatt
5% kedvezmény! Kosárba
3 499 Ft
3 324 Ft
Szállítás: 1-3 munkanap Akár ingyen szállítással
A termék megvásárlásával kapható: 332 pont
Olvasói értékelések
2 értékelés
Írjon saját értékelést, és ossza meg véleményét a többi vásárlóval!
Olvasói értékelések
Kisiván Rita
Szavakkal sem tudom leírni azt a forróságot amit Daemon és Katy között van. A lehetetlen kötődés a vonzalom és a többi furcsaság mellett is imádni való ahogy egymásnak esnek mégsem bírják ki egymás nélkül.Épeszű ember már rég elmenekült volna de ez a lány és a bátorság próbája a szerelem amit nem vall be és az hogy segíteni akar a testvéreken kiemelkedő.Imádom ezt a sorozatot és most várnom kell amig a többit és kézbe vehetem. Feltölt energiával és minden porcikám arra vágyik hogy még több akciót fájdalmat szerelmet és vágyat kapjon a történetből.Éld bele magadte is!
Taksár Barbara
Nekem iszonyatosan tetszett az Obszidián. Az Ónix is elvarázsolt, pedig még csak a felénél járok. Tudja valaki, hogy lesz-e folytatás?
Ki Mit Olvas- KiMO
Meg kell említenem, hogy talán az év egyik legjobb könyve volt? Nem hiszem. Aki elolvasta az Obszidiánt, azt már úgysem kell győzködni, aki pedig esetleg még nem tette, az nagyon gyorsan fogjon hozzá az első kötethez . Nem is baj, ha feleleveníted a történteket, mert a két rész között alig telik el valami idő, és az írónő nagyon ritkán és nagyon felületesen tér vissza az Obszidián eseményeire, nem magyarázza azokat hosszasan. A fülszövegből már rengeteg mindent megtudhatunk, például, hogy Daemon már teljesen máshogy viszonyul Katyhez, és ez egy újfajta (szerintem sokkal jobb) hangulatot ad a második regénynek. És igen, ha eddig valami hihetetlenül furcsa véletlen folytán nem sikerült volna belezúgnod Daemonbe, ez most visszavonhatatlanul meg fog történni. Gondolom, nem én voltam az egyetlen, aki már az Obszidiánnál sejtette, hogy Dawson valamilyen formában még szerepet fog játszani az események alakulásában. Amint megemlítették a lányok az iskolában, amint Dee is beszélt róla Katynek, már várható volt, hogy megjelenik majd a figurája. Azt természetesen nem árulom el, egész pontosan hogyan, de az utolsó oldalig izgulhattok rajta. Elolvastam az utolsó sort, mohón lapoztam tovább, és amikor a következő oldalon középen nagy betűkkel megláttam, hogy "ajándék részlet Daemon szemszögéből", majd felrobbantam. Kell még! Nem lehet vége! Most komolyan, hogy lehet ennyire a tudatlanság határán hagyni az olvasókat a következő rész megjelenéséig?! Az utolsó oldalon hoz egy hihetetlenül és eszméletlenül nagy fordulatot, ami ha vártál, ha nem, még napokig nem fog kimenni a fejedből, és folyamatosan gondolkodsz majd rajta. Voltak nagyon vidám és vicces, de igazi, szívszorító pillanatok is. Sokszor a sírás kerülgetett, és volt néhány oldal, amikor még az egyik legunszimpatikusabb szereplőt is iszonyatosan megsajnáltam. Az egyetlen dolog, amit kicsit hiányoltam, az Dee jelenléte volt. Persze, ugyanúgy voltak meghatározó, egyszer egy túlságosan meghatározó és komoly következményekkel járó közbelépése is, de sokkal kevesebb szerep jutott neki az Ónixban, mint az Obszidiánban. Nagyon lehet szegényt sajnálni, hihetetlen dolgokat kell elszenvednie, és mi eközben még az okokat is tudjuk. Egyszer megnyugodhatsz, hogy minden rendben vele, boldog, aztán megint nem, de az utolsó fejezet egy kicsit megnyugtat ebből a szempontból- vagy éppen felkavar. Komolyan mondom, egyszerűen ezt nem lehet leírni. Számítottam a végén arra a fordulatra, de mégis, most, hogy nem tudunk semmit, megőrjít a tudat, lehet, hogy nekiállok angolul a következő résznek, pedig szeretem kivárni a magyar megjelenéseket... Így a végén, összefoglalva az egészet leírhatom az általános szöveget: nem fogod megbánni, nem fogod tudni letenni, imádni fogod, "könyörögsz majd a folytatásért", és satöbbi, satöbbi. Hozzá kell tenni, hogy ez mind igaz is, én mégis mást emelnék ki. Az írónőt. hihetetlen és emberfeletti, amit csinál. Szeretnék ilyet írni, mint ő, de ebben az életben esélyem sem lenne. Nem sokaknak. Ha követitek őt valamilyen formában az interneten, ha láttátok a fényképét, szerintem egyből az jött le nektek, hogy milyen szimpatikusnak tűnő nőszemély. nekem egy személyes észrevételem, hogy nem volt a könyvek végén köszönetnyilvánítás. Én igazából utálom a több oldalon keresztül történő ömlengéseket. Nem azt mondom, van, amikor tényleg megvan a helye, és köszönetet kell mondani mindazoknak, akik bármilyen formában hozzájárultak a megjelenéshez, bár az olvasók nagy része úgyis átugorja (én azért meg szoktam próbálni végigolvasni, csak a neveken szaladok át nagyon gyorsan). Nekem az a véleményem, hogy ez bőven elég egy könyvsorozat végén. Ne értsetek félre, semmi bajom azokkal, akik ezt minden könyvnél megteszik, a szívük joga, és egyáltalán nem ítélem el őket, vagy nem mondom azt, hogy ez rossz dolog lenne, számos kedvenc íróm ír többoldalas köszönetnyilvánítást, és felsorolja a fél családját, a kiadó kilencvenkilenc százalékát, sőt, egész gyakran még a macskáját is. Ezzel semmi baj nincs. Csak azért hoztam fel, mert számomra egy meglepetés volt, és egy kicsit még szimpatikusabb lett számomra azzal, hogy valamelyest kilóg a hosszú sorból.
Gál Anett
Én imádtam az Ónixot. Alig bírtam letenni. Amikor viszont kénytelen voltam, az is csak azért volt, mert már muszáj volt aludni is. :D Csak ajánlani tudom.
Júlia
Csak csatlakozni tudok az előttem szólókhoz!!! Tényleg nagyon jól sikerült ez a második rész is! Igen talán picsurkát az eleje lassabban indul be, de amikor beindul akkor aztán letehetetlenné válik a könyv!!!!!!!!!! Ajánlom minden "moly" rajongónak!!!! :)
Szegezdi Szabina
Ritkán adok 5 csillagos értékelést, de ez a könyv méltón viselheti a Finep Selection besorolást. Jennifer L. Armentrout egy olyan varázslatos világot fest le, amiben mindannyian imádnánk élni. Mert mi más is kell mint egy dögös pasi a szomszédba? Maga a történet már szinte sablonos, hisz miről is szólnak manapság a könyvek, mint egy átlagos lányról akibe beleszeret a környék legjobb pasija. De Jennifer olyan köntösbe csomagolta űrlényekkel átszőtt történetét, ami minden csak nem átlagos! Ha egy fantasztikus könyvre vágysz, ne habozz olvass bele! Nem fogod megbánni.
kiruu
Én képtelen vagyok másképp gondolni Jennifer L. Armentroutra, mint magára a csodálatos könyvteremtőre. Egyszerűen perfect amit alkotott. A Luxen sorozat hatalmas kedvencem, talán nincs is nála jobb. Engem teljesen megbabonázott. Az Ónix egyáltalán nem veszítette el az Obszidián színvonalát. Sőt, szerintem túl is szárnyalta. Katy egy kicsit visszafelé fejlődött, aminek nem örültem. Őt egy határozott, vicces, kedves lánynak ismertük meg, aki két lábbal áll a földön és csak Daemon tudta megrengetni, de nem elsőre. Megváltozott, többet nyafogott, gyakran ő se tudta mit akar. Annak örülök, hogy a végére összeszedte magát és a könyvmolyságát megtartotta. Ezért szereti őt mindenki, legalább egy picit. :) Daemon hihetetlen, de még tökéletesebb lett (számomra:D). Ő pozitív irányba fejlődött. Persze a fantasztikus viccei, megnyilvánulásai, a tökéletes modora és az őszintesége megmaradt, de ez alap követelmény. A seggfejsége nélkül nem is Daemon lenne, igaz? Néha túl lőtt a célon, de még is csak ember (majdnem). Amikor Katyvel túlléptek egy bizonyos határt.. istenem! Simán elsírtam magam. Ahogy bebizonyította az érzéseit. Tökéletes drágáim, én mondom. Dee-t egy picit hiányoltam, mert nem kapott sok szerepet, de ez így van rendben. Ebben a könyvben a két (lökött) főszereplővel kellett foglalkozni. Cukik voltak Adammal. :) Aztán ott van még Blake az új srác. A nevéről folyton egy kutya ugrott be. Elég zavaró, de olyan kutya neve van.. És Daemon is velem van.. Azt akartam mondani, hogy idétlen neve van. Blake? Jó, hogy nem "fék! Na, ne már!" Hát én az első pillanattól kezdve egy idegesítő szúnyognak éreztem. Jó, tudom ez nem túl szép, de hát engem idegesített, mint a szúnyog zümmögése, néha feltűnt, néha nem, majd jött a csípés, végül pedig a vérszívás, ami nem publikus jelen esetben. :D A többi szereplő nem olyan lényeges most, majd később még előjönnek. A cselekmény a könyv első felében nem túl bőséges, de nem kell aggódni a másik fele a könyvnek olyan tartalmas, hogy hozzáragad a kezedhez, garantáltan. Ugye, az előző részben Katy kicsit fényesebb lett, amit el kellett tüntetni róla, testmozgással, hozzátenném D. legnagyobb örömére. Aztán történtek ott még dolgok és ennek köszönhetően egy kapcsolat alakult ki közöttük. Katy változik és próbálgatja mit tud. Ismeretlen ez mindenki számára. Aztán ott van még a Védelmi minisztérium. Figyelni kell rájuk is. Az ellenség csapatát meg se említem. Daemon édes kis fejecskéjébe is beleláthatunk egy kicsit. Sok mindent megértünk vele kapcsolatban, aztán itt van még Dawsonnal a dolog. Van ami kiderül, de van ami kérdéses marad. Én már túl vagyok a sorozat 4. részén is, így már nincs sok kérdésem, de lesznek ott még meglepő dolgok vele kapcsolatban. :D A könyv vége miatt meglehet őrülni. De ez még semmi a harmadik részhez képest na annak a végén kell az idegzet. Nyugtatókat bekészíteni! :D Azt hinné az ember, hogy az Obszidiánnál nincs jobb, pedig van. Csak várjátok meg az Origint! ;) Akinek tetszett az Obszidián garantáltan imádni fogja ezt is. Armentrout stílusa megvan benne. Bár olvastam angolul a sorozatot a ti nevetekben is azt mondom, hogy a kiadó igyekezzen a következő résszel, mert nincs rosszabb egy őrjöngő molynál. :D Ui.: Kár, hogy nekem nincs egy szexi, tollal bökdöső osztály társam, vagy egy állati ösztönöket előhozó szomszédom
Mutasd az összes véleményt



Események

H K Sz Cs P Sz V
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2