irányítás,szakmai önállóság,pedagógiai programok

FÜLSZÖVEG "NAT-TAN"? Sokáig ízlelgettük ezt a megnevezést, amelyet végül is e sorozat címéül választottunk. A döntésben nagy szerepet játszott, hogy pontosan kifejezi a sorozat célját: szakmai segítséget nyújtani a Nemzeti alaptanterv implementációjához, működőképessé tételéhez, avagy ahogy ezt régi beidegződéseinkre támaszkodva, de némileg félrevezetően mondogatjuk, "bevezetéséhez". A hosszú éveken át zajló NAT-vita csak most kezdődik. A NAT jogi legitimációját követnie kell e gyakorlati legitimációnak. A NAT mindaddig csak jól vagy rosszul sikerült dokumentum, ameddig az iskolák életét valóságosan szabályozó iskolai pedagógiai programokban, helyi tantervekben nem kel életre. A NAT mellett elkötelezett szakma és az alaptantervvel szabályozni kívánó oktatási kormányzat igazi felelőssége, hogy a NAT kötelező alkalmazását megelőző, a felkészülésre szánt három óvoda milyen szakmai hátteret és szolgáltatást képes kínálni az iskoláknak. E felelősségből az Országos Közoktatási Intézet új alapító oklevelének megfelelően vállalja a ráeső részt. Feladatunk kettős. Egyfelől biztosítanunk kell a NAT iskolai alkalmazásához elengedhetetlenül szükséges és az iskolák számára könnyen hozzáférhető tantervi kínálatot. Másfelől elő kell segítenünk a NAT működőképességét biztosító szakmai kompetenciák növelését, fejlődését. Ez utóbbi feladat megoldásához kívánunk hozzájárulni a NAT-TAN sorozatban megjelentett kiadványainkkal is. A NAT-TAN sorozat szerkesztésekor ezt a bizonyos szakmai kompetenciát igyekszünk tágan értelmezni. A sorozat a tantervelmélet, a nemzetközi összehasonlítás, az egyes műveltségi területek értelmezésének problémáit egyaránt a "nat-tan" részének tekinti. A sorozat központjába azonban mégis a "hogyan készíthetünk iskolai pedagógiai programot?", "hogyan válasszunk, illetve készítsünk helyi tantervet?", "melyek a kritériumai a NAT-konformitásnak?", "miben áll a szakértő feladata?" És ehhez hasonló, a gyakorlati alkalmazással összefüggő kérdésekre adható válaszokat, megoldásokat kívánjuk állítani. Válaszokat, megoldásokat, mert a sorozat szerkesztőjének is szakmai meggyőződése, hogy e kérdésekre nem csak egy, hanem minden esetben több eltérő és mégis egyaránt releváns válasz adható. Kérem a legszélesebb értelemben vett szakmát, támogasson bennünket, hogy a sorozat céljai megvalósulhassanak. Segítsen szakmai kritikával és szerzőként, az iskolák, az iskolafenntartók és használók felkészülését hatékonyan segítő kéziratokkal. A NAT csak akkor lehet sikeres, ha az egész szakma munkálkodik működőképessé tételén. A NAT "megtanulását" segítő "nat-tan" pedig akkor érheti el célját, ha a szakma átvitt és konkrét értelmében vett megírását saját feladatának tekinti. Vissza TARTALOM I. FEJEZET AZ IRÁNYÍTÁS ÉS AZ INTÉZMÉNYI ÖNÁLLÓSÁG 6 az irányításról általában 6 az állam feladatai a közoktatás irányításában 7 a fenntartói irányítás 11 az intézményi önállóság 16 a közoktatási intézmény 18 a szakmai önállóság 22 Döntési jog igazgatási kérdésekben 26 A közoktatási intézmény vezetése 27 II. FEJEZET A NEMZETI ALAPTANTERV ÉS AZ ISKOLAI IRÁNYÍTÁS 31 III. FEJEZET EGY LEHETSÉGES ,,MENETREND" AZ ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁHOZ, JÓVÁHAGYÁSÁHOZ 39 az előzetes kérdések tisztázása 41 Az alapító okirat 41 Az iskola szolgáltatásai 42 Az iskola rendelkezésére álló időkeret 43 A létszámhatárok 46 A pedagógia program összeállítása 46 A pedagógiai program részei 46 Pedagógiai program a nappali rendszerű iskolai oktatásban 47 A felnőttoktatás pedagógiai programja 52 A nevelőtestületi döntés-előkészítés 53 A munkaszervezés megkezdése 53 A közreműködők felkérése 54 A döntéshozatal előkészítése 55 Egyéb tudnivalók 55 ütemterv 57 a pedagógiai program elfogadása, jóváhagyása 58 IV. FEJEZET A HELYI TANTERVEK ELKÉSZÍTÉSÉRŐL 63 Helyi tanterv a két tanítási nyelvű iskolákban 63 az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzata 67 Fogyatékos tanulókkal foglalkozó iskolák feladatai 72 az érettségi vizsga vizsgaszabályzata 74 V. FEJEZET GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM A KÖZOKTATÁSBAN 78 Gyermek- és ifjúságvédelem a nevelési-oktatási intézményekben 78 a közoktatási intézmények feladatai a gyermek és ifjúságvédelem területén 86 VI. FEJEZET AMIT AZ ISKOLAI TESTNEVELÉSRŐL TUDNI KELL 93 a nevelési-oktatási intézményekben folyó testnevelés és sport 93 Általános fejlesztési követelmények 95 Az iskolai sportkörök gazdálkodása 98 Az iskolai testnevelés gyógytestnevelési kategóriái 101 Adminisztratív teendők 105 Szakmai felülbírálat 106 Kiemelt feladatok 106 az iskolai testnevelés és sport megerősítésének lehetőségei a pedagógiai programban 108 Fő fejezetei 109 Miért fontos, hogy részt vegyünk a műhelymunkában? 110 A mindennapi testedzés tanórán kívüli formája 113 VII. FEJEZET A PEDAGÓGIAI PROGRAMOK VÉLEMÉNYEZÉSE 117 Mit mond a törvény a szakértők programvéleményezési feladatainak ellátásáról? 117 A szakvéleménnyel szembeni igények 119 A szakvélemény szerepe a döntéshozatalban 122 A programvéleményezés alapdokumentumai 123 A pedagógiai program kiegészítő dokumentumai 126 A feltételrendszer információi és kezelésük 127 A szakvélemény műfaja 129 Szakmai igényesség és határai 130 A pedagógiai programokkal szemben támasztható követelmények 132 a) Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai (A szűkebb értelembe vett pedagógiai program) 132 b) A helyi tanterv 134 MELLÉKLETEK 136 Közoktatási Információs Irodák 136 Közoktatási Információs Szolgáltató Pontok 138 NAT-TAN sorozat kiadványai 141