Az uniós csatlakozás hatása Magyarország természetierőforrás-gazdálkodására

E könyv közgazdasági, külgazdasági, külkereskedelmi, környezetvédelmi és geográfus szakemberek, illetőleg jelöltek számára készült. Ezenkívül mindenki forgathatja, aki az Európai Unió előnyeiről és hátrányairól tájékozódni akar. Vajon kit nem érdekelne az, hogy Magyarország 2004. május 1. után, hogyan tudta kihasználni az EU-ban természeti erőforrásai előnyeit? Míg 2000-2002 között a csatlakozó csoportban a legjobb eredményt értük el, addig 2006-ra a sikertelenségek sorozatát kellett elszenvednünk. Ezek közül is a legsúlyosabb volt az agrárium versenyképességének romlása a hazai és az uniós piacon egyaránt. Gazdaságdiplomáciai mulasztás számlájára írható, hogy Magyarország nem használta ki az EU harmadik országokkal kötött kedvezményes megegyezéseit sem, a vizsgált erőforráscsoporton belül. Az ismertetett versenyképességünkre ható tényezők továbbgyűrűző hatásokat váltottak ki az uniós konvergenciánk alakulásában is. Egyszerre érintették a kereskedelmi és fizetési mérleg egyenlegét. Ez is egyik oka volt, hogy hazánk az egyetlen az EU tíz újoncai közül, akinek a nemzetközi hitelbesorolása romlott 2005/2006-ban, az uniós belépés előtti állapothoz képest. A téma aktualitását alátámasztja, hogy külön hangsúlyt kapott a környezetgazdálkodás, például A szén-dioxid-piac, mint a legújabb természeti erőforrás tényező gazdálkodásunkban című fejezetben. A szakemberek a hazai és külföldi természeti erőforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodás újabb megoldásaival ismerkedhetnek meg a könyvet tanulmányozva. A felsőfokú tanintézetek hallgatói számára pedig ez lehet a jövő: munkalehetőség, üzlet, siker, szakmai világjárás. Több sikert mindezekhez!