A gazdálkodó egyetem - TÁRSADALOM ÉS OKTATÁS 24.

Az elmúlt évtizedekben a fejlett országokban lezajlott hallgatói létszámexpanzió következtében gyökeres és igen sokrétű változást élt meg a felsőoktatás. Ezek közül kiemelkedik a felsőoktatás és a kormányzatok, illetve a felsőoktatás és a társadalmi-gazdasági környezet kapcsolatának módosulása. A folyamatok mögött az a szinte megoldhatatlannak tűnő ellentmondás áll, amely a további létszámnövelést követelő társadalmi nyomás és a permanens, mindenütt felmerülő fínanszírozási nehézségek között feszül. E két kapcsolatrendszer atalakítása, átalakulása rendkívüli módon megterhelte a felsőoktatási intézményeket, akadémiai, szervezeti és érzelmi szempontból egyaránt. A kötet alapjául szolgáló kutatásunkban a témát két szinten közelítettük meg. A makro szintet érintő vizsgálódás során fel kívántuk tárni, hogy a fentiekben jelzett fílozófíaváltásnak mik a mozgatórugói, hogyan hat rá a konkrét gazdasági-társadalmi-politikai környezet. Mikro szinten, vagyis az egyes intézmények szintjén arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen támogató és fékező erők azonosíthatók, hogyan zajlik le a váltás a maga konkrétságában ott, ahol a jelenség döntő mozzanata megtörténik. A hazai folyamatokat európai kontextusban is vizsgáltuk. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen specifíkumai vannak a poszt-szocialista térségben található egyetemek viselkedésének a fejlett nyugati (főleg kontinentális európai) országok egyetemeihez képest, illetve hogy a sajátos magyarországi feltételek milyen lehetőséget vagy akadályt jelentenek az egyetemek számára.