A tudomány szabadságának történelmi szerepváltásai

A modern társadalomban az alkotmányosan rögzített állampolgári jogoknak részét képezik a művelődéshez, a szabad gondolkodáshoz, a tudomány szabadságához fűződő emberi jogok. E kötet azt a történelmi utat követi, amelyet a magyar társadalom e jogok kivívása során végigjárt. Mindezt széles kitekintéssel, az európai kultúrtörténetbe ágyazva, de a közép- és kelet-európai sajátosságokra különösen érzékenyen figyelve tárja fel a jogászprofesszor szerző. Nem száraz jogtörténetet kínál tehát, hanem érdekfeszítő szellemtörténeti olvasmányt, hiszen a kulturális jogok elválaszthatatlanul összefonódnak a nemzeti értelmiség megszületésével, történelmi szerepvállalásával. A tudományok szabadságának a megteremtése az Elbától keletre" különösen a megkésett polgári átalakulás időszakában vált sorsfordító erővé. Olyan erővé, amelynek kisugárzása a mai napig érezhető. Eleink meg-megújuló harca a magyar nyelvért, a magyar egyetem megteremtéséért, a korszerű oktatási rendszer meghonosításáért sajátos ösztönzést adhat napjaink értelmisége számára. Hiszen - és ez a kötet egyik legfontosabb tanulsága - a tudomány és a művelődés szabadsága nemcsak jogi garanciákon múlik. A törvények adta keretek tartalommal való megtöltése ma is felér egy szabadságharccal a kultúra minden területén.