Századelő - Tudósítás a Duna-parti Párizsból

Két ősi munkatársa: a szivar és a pipa. Együtt írtak le minden verssort, szerkesztettek lapot, írtak mindent: elbeszélést, kritikát, cikket, regényt, színdarabot. Együtt nevettek, együtt sírtak. Együtt kóboroltak a világban, együtt koplaltak. Összetartoznak.
Kövérkés, amellett elegáns pipa ez. Akárcsak ő. Elegáns, anélkül hogy törődne vele. A francia becsületrend jelvényét úgy viseli a gomblyukában, mint valami ottfelejtett piros cérnafércet. Rászórja a hamut. Mindenre rászórja. Egész kis trafik közepén ül. Pipáról szivarra, szivarról pipára gyújt. a Telefonja mellett, kis sárga szitában, egész hegyhát emelkedik pipadohányból. akták tetején nyitott faládikák, roskadásig gyűrűs, elhízott szivarokkal. Karszéke alatt kivert dohánymaradék özöne s eldobott gyufaszálak erdeje...
S egy fél virzsínia...