Az Adriától Amerikáig - Hardy Kálmán altábornagy emlékiratai

Hardy Kálmán altábornagy a Horthy-korszak hadseregének kiemelkedő személyisége volt. Polában végzett tengerésztisztként már az I. világháborúban tanúságot tett kiváló kvalitásairól, a háború végén már egy tengeralattjáró parancsnokságát bízták rá. Az összeomlás és a forradalmak után 1928-ig Horthy egyik szárnysegéde volt. Apponyi mellett részt vett Genfben a leszerelési értekezleten, majd csapatszolgálati tapasztalatok után vezérkari tanfolyamot végzett. 1936 és 1940 között Berlinben volt katonai attasé. Annak ellenére, hogy rendkívül kritikusan viszonyult a nemzeti szocializmushoz, nagy tekintélyt vívott ki mind a Wehrmacht, mind katonadiplomata kollégái körében. Növekvő aggodalommal figyelte a hazai nyilas mozgalom erősödését, és kapcsolatai révén megpróbált annak gátat szabni. 1942 májusában kinevezték a folyami erők parancsnokává. Noha ő volt az első jelölt a moszkvai fegyverszüneti tárgyalások vezetésére, október 15-e előkészítésébe csak korlátozott mértékben vonta be Horthy. Ez, valamint példamutató helytállása is elég volt azonban ahhoz, hogy a nyilas vezetés letartóztassa és hazaárulásért halálra ítélje. Fellebbezése elhúzódott, más foglyokkal együtt Sopronkőhidáról Ausztriába szállították, s 1945 májusában ott szabadították fel az amerikai csapatok. Emlékirata, mint maga az egész életpálya, a megpróbáltatások sorozata. Részletesen vezetett naplóját 1944. október 15-én maga volt kénytelen megsemmisíteni. Az első megírt fejezetek egy hadifogoly-táborban maradtak, amikor onnan hirtelen Amerikába szállították. Ezeket újraírta, de Európába visszaszállítása során Párizsban összes poggyászával együtt ellopták, így a jelen kézirat már a harmadik nekifutás eredménye.