Nyelvfenomenológia és/vagy etikai nyelvfilozófia Emmanuel Lévinasnál

A filozófiai kérdésfeltevés a közelmúlt gondolkodói közül keveseknél olyan eleven és radikális, mint Lévinasnál. Györgyjakab Izabella pedig megtalálta a módot, hogy ezt a cseppet sem könnyen érthető gondolati alakzatot egy világosan strukturált szerkezetben elénk tárja. A szöveget olvasva az az érzésünk, hogy a szerző nem csupán az érzékiségről és az érzékenységről ír, hanem ő maga is érzékeny és mindenek előtt értő olvasója annak a filozófiai gondolkodásnak, amely, úgy tűnik, nem rögzíthető egyetlen, végső értelmezésben. Lévinas és Györgyjakab Izabella ugyanis a gondolkodás újdonságokkal, más és új tapasztalatokkal szembeni érzékenységére hívják fel a figyelmet. A gondolkodás nem tények regisztrálása, nem is igaz ítéletek fabrikálása, még csak nem is problémamegoldás: a gondolkodás érzékenység a tapasztalatban és az életvilágban felbukkanó és minden várakozást felborító másságra. Az idegenség nyugtalanító, ugyanakkor felszabadító betörésére. Györgyjakab Izabella szép könyve a lévinasi filozófia mélyébe vezet. És maga is példát ad arra a gondolkodói érzékenységre, amely a filozófia feladatát valósítja meg: az indiszkréciót a kimondhatatlannal szemben. Részlet Ullmann Tamás Előszavából