Az én asztalom - Itthon és a nagyvilágban

Amikor jó pár évvel ezelőtt felkértek, hogy vállaljam e kulináris rovat írását, az első hökkenet után úgy döntöttem, ha saját képemre formálhatom, akkor csinálom. Az ugyanis egyáltalán nem érdekelt volna, hogy különböző vendéglőkben ehető különböző ételekről írjak csupán. Az viszont érdekelt, hogy az ételeken kívül étkezési kultúráról, terítésről, helytörténetről, a hely szelleméről, emlékekről, anekdotákról - és nem utolsósorban magamról írjak. Szubjektíven a szubjektumról, aki belép valahová, ahol történetesen eszik is. Minden ebből a szubjektumból indul, és minden ide érkezik - a többi között a bekebelezett étel is. Csupán azért mondom ezt, mert oly gyakran beszélek e rovatban magamról. De hát kiről beszéljek? Én járok-kelek a világban, velem történik mindaz, amiről beszámolok. Mindig énvelem. Ez a kiindulópont.
Aztán akár hozhatják a fogásokat is. (Görgey Gábor)