Fahrenheit 451 és más történetek

451 Fahrenheit-fok: ilyen magas hőmérséklet szükséges ahhoz, hogy a könyvek lángra lobbanjanak. De miért kellene elégetni egy könyvet? Például ideológiai okokból, amire a történelem is szolgáltat példát. A náci Németországban, 1933 májusában, a hatalom nyilvános könyvégetést tartott, amelynek szenvedő alanyai baloldali, liberális és zsidó gondolkodók német szellemiséget mérgező művei voltak. Ilyen súlyos történelemmel a hátunk mögött Ray Bradbury disztópiája nem tűnik a valóságtól túlságosan elrugaszkodottnak. Az elképzelt világban a diktatúra közellenségei a könyvek, amelyek táptalajául szolgálhatnak az ellenzéki mozgalmaknak, ezért egy speciális alakulat felkutatja és elégeti a könyveket. Guy Montag, az egyik könyvmegsemmisítő osztag tagja, ráeszmél arra hogy egy kegyetlen elnyomó gépezet végrehajtója. A rendszer nem tűri az öntudatra ébredőket, így menekülnie kell. Végül a száműzöttek bázisán talál menedéket, ahol még őrzik a gondolatok utolsó csíráit A Fahrenheit 451 kiváló szimbóluma a hatalom és a média elidegenítő hatásának. Több mint 50 évvel a kiadása után is lebilincselő történet, az egyre inkább a bulvár totális kontrollja alá kerülő média gondolatégető világában. A kötetben további remek novellákat is olvashatunk a szerzőtől, amelyek méltó társai a Fahrenheit 451-nek.