...és újfent hadiidők! (avagy: a ,,boldog békeidők" nem térnek vissza) 1939-1945

Ismertető: A Magyar Köztársaság központi hadtörténeti intézménye főigazgatójaként egy esztendeje jó érzés töltötte el lelkemet, mivel útjára bocsáthattam egy új kiadványt, amely munkatársaim tollából született. Annak Beköszöntőjében megírtam, hogy ,,talán nincs olyan család hazánkban, amely ne vesztett volna apát, fiút, fivért a nemzetet próbáló háborúkban. Magyarország embervesztesége a XX. század első felében kiemelkedően magasnak bizonyult. Ez önmagában már indokolja azt az érdeklődést, ami hazánkban az I. és a II. világháború időszakait övezi." Munkatársaimmal már akkor tudtuk, hogy nem állhatunk meg az I. világháborús emlékkönyv kiadásával, dolgoznunk kell tovább, hiszen a honvédek helytállása a II. világháborúban ugyanúgy megérdemli a megemlékezést, mint apáiké az I. világháborúban. S dolgoznunk kell tovább, mivel az egy XX. századi világháború koncepció jegyében féloldalas volna, ha csupán a Nagy Háborúról jelentetnénk meg ,, 1924 mintájú'' kiadványt, de a Totális Háborúról nem. íme, elkészült hát az ,,1925 mintájú" emlékkönyv is. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum 87. születésnapjára megjelenő kötet apropóját az II. világháború, pontosabban a XX. századi világháború harmadik, egyben utolsó szakasza befejeződésének 60. évfordulója adja. A Totális Háborút követő hat évtizedben sorra jelentek meg a tudományos publikációk, elemzések, monográfiák; ám nem kerültek kiadásra csapattörténeti munkák és a Nagy Háborút követő két évtizedre oly jellemző emlékkönyvek. Emlékkönyvünk célja - e koncepció jegyében - tudományos ismeretterjesztő jelleggel Magyarország had- és általános történetének bemutatása a II. világháborúban. Ennek megfelelően a szerzői kollektíva, amely túlnyomó többségében az intézmény jelenlegi vagy korábbi munkatársaiból tevődik össze, ,,szemelgetett" a rendelkezésre álló anyagokból. Célja nem az volt, hogy az akadémiai tudományosság igényével újra megírja a Totális Háború történetét, hanem hogy érdekességek felvillantásával elevenítse fel a nemzet és az annak elválaszthatatlan részét képező Magyar Királyi Honvédség mindennapjait az 1939-től fokozatosan kiújuló világméretű küzdelemben. Az intézmény önerejéből megjelentetett kötet három fő részből áll - miként Nagy Háborús elődje. Az első általános áttekintést nyújt a háborúhoz vezető útról, Magyarország helyéről és szerepéről a nagybirodalmak szembefeszülésének világában, a hadszínterekről, s az összeomlásról. A második rész, a ,,saját" csapatokra koncentrálva, sorra veszi a fegyvernemeket és a csapatnemeket. A harmadik valóban az érdekességek fejezete. A teljesség igénye nélkül találkozhatunk benne az ember négylábú segítőtársaival, gondolatban felvehetjük a magyar katonák egykori ruháit és felszereléseit, feltűzhetjük kitüntetéseit és jelvényeit, forgathatjuk a korabeli nyomtatványokat és a katonasírokból előkerült iratokat, átélhetjük a lövészárok-karácsonyt, a hadifogságot, s a korabeli hagyományok felelevenítését. S ha mindezzel tettünk valamit a korszak hiteles bemutatásáért, vállalkozásunkba belefognunk már érdemes volt. Az emlékkönyvet, amelyet a Tisztelt Olvasó most kezébe vesz, ezekkel a gondolatokkal bocsátom útjára. dr. Holló József Ferenc vezérőrnagy - További ismertető: "Belelapozás". - - Tartalom: Beköszöntő: Dr. Holló József Ferenc 5 I. RÉSZ A hadszíntér mint meghatározó tényező a II. világháború hadműveleteiben: Dr. Holló József Ferenc 6 A szövetségi rendszerek és Magyarország: Dr. Ravasz István 14 Magyarország és a "Totális Háború: Dr. Ravasz István 20 Területi visszacsatolások: Dr. Ravasz István 28 A délvidéki hadjárat: Dr. Ravasz István 34 Kassa bombázása: Sisa András 40 A gyorshadtest a keleti hadszíntéren 1941-ben: Andaházi-Szeghy Viktor 44 A 2. hadsereg 1942-1943. évi hadműveletei: Dr. Szabó Péter 52 A Magyar Megszálló Erők: Dr. Szabó Péter 58 Az 1. hadsereg hadműveletei az utolsó háborús évben: Dr. Szabó Péter 62 A magyarországi harcok kezdete: Dr. Ravasz István 68 Magyarország mint hadszíntér: Dr. Számvéber Norbert 74 A tordai csata: Dr. Jakus János 80 Az aradi csata: Dr. Jakus János 86 Az alföldi páncéloscsata: Dr. Számvéber Norbert 90 Budapest mint hadszíntér: Dr. Számvéber Norbert 94 A Konrad-hadműveletek és a székesfehérvári páncélos ütközetek: Dr. Számvéber Norbert 101 A nyilas államszervezet: Dr. Ravasz István 106 A magyarországi harcok befejeződése: Dr. Ravasz István 111 A Magyar Királyi Honvédség kitelepülése a Német Birodalomba: Dr. Szabó Péter 116 A magyarországi ellenállás: Dr. Ravasz István 119 Magyar katonák és ukrán nemzeti partizánok: Dr. Ravasz István 124 Távol a hazától: magyar önkéntesek Finnországban: Dr. Ravasz István 129 Hadászati kultúrák: Dr. Ravasz István 135 II. RÉSZ A Legfelsőbb hadúr: Dr. Ravasz István 142 A magyar hadvezetés: Dr. Bonhardt Attila 150 Egy magyar gyalogezred harci útja: Udovecz György 155 A magyar hegyicsapat: Illésfalvi Péter 160 A magyar lovasság: Dr. Szabó Péter 166 Az egyik utolsó magyar lovasroham: Dr. Szabó Péter 170 A magyar tábori tüzérség: Dr. Lugosi József 172 A magyar légvédelmi tüzérség: Dr. Varga József 177 A magyar rohamtüzérség: Dr. Bonhardt Attila 185 A magyar harckocsizók és gépkocsizó lövészek: Dr. Bonhardt Attila 191 A magyar kerékpáros csapatnem: Babucs Zoltán 197 A magyar utászok: Babucs Zoltán 201 A magyar híradócsapat: Bán Attila 206 A m. kír. Honvédség pótalakulatai: Babucs Zoltán 209 A magyar haderő élelmezési szolgálata: Süli Attila 214 A Magyar Királyi Honvédség egészségügye: Dr. Kiss Gábor 217 Horváth Lajos M.Sc: A Honvéd Folyamerők 221 Sisa András: A Magyar Királyi Honvéd Légierő 225 Töll László: Honvéd ejtőernyősök 233 Dr. Varga József: A magyar tábori lelkészet 238 Dr. Számvéber Norbert: Német szárazföldi seregtestek szervezése Magyarországon 244 Dr. Bonhardt Attila: A munkaszolgálat a Honvédségben 250 III. RÉSZ Dr. Lugosi József: A magyar gyalogság fegyverzete 258 Dr. Bonhardt Attila: Magyar harckocsik és páncélozott harcjárművek 265 Dr. Bonhardt Attila: Német harckocsik és páncélozott harcjárművek a Honvédségben 272 Dr. Lugosi József: A magyar tábori és páncélelhárító tüzérség fegyverzete 278 Jéney Sándor: A magyar katonai híradás a második világháborúban 283 Dr. Suba János: Megerődített vonalak Magyarország területén 288 Dr. Szabó József János: Az Árpád-vonal 293 Dr. Kovács Vilmos: A magyar hadiipar 298 Baczoni Tamás: A magyar haderő egyenruházata és felszerelése a II. világháborúban 306 Cs. Kottra Györgyi: A Honvédség katonai zászlói 312 Dr. Makai Ágnes: Magyar kitüntetések a második világháború idején 316 Sallay Gergely Pál: Magyar katonai jelvények a második világháborúban 321 Závody Szilvia: Emléktárgyak a II. világháború idejéből 325 Dr. Suba János: A honvédség térképművei 328 Dr. Szoleczky Emese: AII. világháború kéziratos dokumentumaiból 333 Dr. Ravasz István: Dokumentumok a katonasírokból 340 Závody Szilvia: Plakátok és aprónyomtatványok a II. világháborúban 343 Dr. Kreutzer Andrea: Újságok a II. világháború idején 348 Sallay Gergely Pál: Magyar háborús propaganda a második világháborúban 354 Babucs Zoltán: A magyar katonai zsargon 358 Dr. Szijj Jolán: Repeszdarabok. Humor a harcmezőn 362 Cs. Kottra Györgyi: Védőszentek és ünnepeik 364 Jakusch Gabriella: Nemzeti és katonai ünnepek a háborúban 368 Ujváry Ágnes: Szemelvények a bálok történetéből 372 Babucs Zoltán: A Magyar Királyi Honvédség lóállománya a 11. világháborúban 377 Dr. Szabó Péter: Hadifogság a 11. világháború alatt és után 383 Dr. Ravasz István: Magyarország vesztesége a II. világháborúban 388 Dr. Bíró Andor: Magyar hadisírok Oroszországban - szovjet hadisírok Magyarországon 392 Varga Attila: Magyar hadisírok Nyugat'Ukrajna területén 397 Molnár Tibor: Magyar hadisírok a Délvidéken 402 Horváth Gábor: Közös hadi emlékpark a Dunántúlon 404 Udovecz György. Katonai hagyományőrzés a 11. világháború korából 407 Dr. Ravasz István: Értelmezések 410 Csákváry Ferenc: A11. világháború a Hadtörténelmi Közlemények lapjain 415