A költők élete

A költők élete, a kötet címadó kisregénye utalással Samuel Johnson, a 18. században élt nagy angol kritikus azonos című művére összegző szándékú. Egy beérkezett következésképp sikereket és kudarcokat nagyjából azonos arányban maga mögött tudó író magánéleti és alkotói válságból igyekszik kilábalni önkéntes New York-i száműzetésében. Eközben, valóságosan és a tudatában felvonultatja azokat az embereket-elemeket, akik-amik körülvették, alkották, és akiket-amiket részben ő alkotott. A kötetnek ez nemcsak sorrendben záródarabja az első elbeszélés a hat közül, az Író a családban, ugyanennek az alkotónak az írói indulása, sanda kis családtörténeti anekdotába ágyazva. (Ugyanerről a családról szól az azóta megjelent Doctorow-nagyregény, a Világkiállítás.) Az első és az utolsó darab pillére között feszül? lebeg? a többi öt elbeszélés, amelyek megfelelő kulcs szerint olvasva a költők "életének", illetve munkásságának megannyi parafrázisát adják, Wordsworthtől T. S. Eliotig.