Film az ablakon - Avagy találkozások önmagammal

Ez a könyv minden valószínűség szerint páratlan a maga nemében. Olyan valaki írta, aki súlyos, hosszadalmas, mindmáig bizonytalan megítélésű, agyi eredetű problémák miatt a teljes szellemi leépülés állapotába került ugyan, de ebből tökéletesen felépült és emlékezete elraktározta és megőrizte ennek a katasztrófális időszaknak az eseményeit. Ezekről olvashatnak a könyv lapjain.

A szerző Budapesten született nemesi családból. Tanulmányait kitüntetéses érettségi után a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán folytatta, ahol magyar és francia nyelv- és irodalomból 1947-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett. Oktatói munkáját végzettsége ellenére többnyire csak általános iskolákban folytathatta "népgazdasági érdekből", amely kitétel mögött politikai szempontok, nevezetesen 56-os kijelentései húzódtak meg. Kiváló oktatói tevékenységét és kimagasló eredményeit mégis mindenütt elismerték, tanítványai szerették és példaképként tisztelték. Sokan közülük még ma is érdeklődéssel kísérik. Írói hajlamait feltehetően anyai nagybátyjától örökölte, aki a maga korában elismert író, újságíró és költő volt. A megváltozott viszonyok miatt természetesen nem volt mód arra, hogy nyomdokait kövesse, ezért írói működése nagyrészt szakmai, pedagógiai területre terjedt ki. Egyéb művei közül a jelenlegi is hosszú évtizedekig az íróasztalban hevert, mivel a kiadók (cenzúra) döntéseivel nem lehetett szembeszállni. Családi körülményeiről röviden annyit, hogy férje a hazai felmérésben és a külkereskedelemben dolgozott,- jelenleg rehabilitált ny. térképész ezredes - és idén tervezik megünnepelni a 65. házassági évfordulójukat. Négy leányuk született, közülük már csak ketten élnek. Az egyik építészmérnök, a másik stresszoldással foglalkozik, a 3in1 Concepts I. Facultyjaként tanítja és műveli a módszert. Felnevelésük, iskoláztatásuk nem kevés fáradozással és áldozatvállalással járt és az anyagiak előteremtése rengeteg különmunkát tett szükségessé mindkét részről. De hát mindazoknak ez volt a sorsa, akik nem helyezték magukat a pártállam védőernyője alá, és pártonkívüliek maradtak.

A könyvvel kapcsolatos egészségügyi vonatkozásokról hadd álljon itt néhány részlet a Budapesti Orvostudományi Egyetem Elme- és Idegklinikája igazgatójának, dr. Nyírő Gyula professzornak a megállapításaiból:

Kórelőzmény és kórlefolyás alapján a lezajlott betegséget encephalitisnak, (agyvelőgyulladásnak) tartjuk. A személyiség: jó kedélyű, szeretetreméltó egyéniség, akinek jellemvonása még az érzékenység, sértődékenység, féltékenység. A kór közvetlen előzményei: fokozott szellemi munkával járó fáradtság, kimerültség, állandó erős fejfájás, szervezeti leromlottság, alvatlanság. 1954 01. 16-tól 09.18-ig állott a klinikán kezelés alatt. Teljes mértékben gyógyult.- Ez utóbbi teljes mértékben Nyírő professzor úr, a későbbi szeretett Gyula bácsi el nem múló érdeme, amiért a volt beteg és családja el nem múló hálával emlékezik rá. Két kiegészítés még idekívánkozik: a klinikai igazgató nem írhatta be a kórelőzmények közé azt a hihetetlen mértékű meghasonlást, kiábrándulást, üldöztetést, zaklatást, kellemetlenkedést, megaláztatást, megpróbáltatást és a mindezekből származó stresszt, amit a polgári világot felváltó és a társadalmat a feje tetejére állító kommunizmus, az idegen elnyomás, leigázás és lelki- fizikai terror okozott a páciensnek és családjának egyaránt. -

S hogy menyire meggyógyult, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy 1981-ben az egyik külföldi Institut Francais-ban folytatott tanulmányai után - az akkor már Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán, francia nyelv és irodalomból bölcsészdoktori diplomát szerzett. Az itt leírt példátlan és megfoghatatlan gyógyulásért, és az eddigi nem mindennapi hosszú életért a Mindenható Istent illeti a hála. Szabadítsd meg Uram, néped, áldd meg a Te örökséged!