Szóaktiváció két nyelven - Universitas Pannonica 7.

A kétnyelvűségi kutatások legújabb irányzata arra törekszik, hogy feltérképezze az emberi agy működését a beszédfeldolgozás során, méghozzá olyan sajátos esetben, amikor az egyén által tárolt információ nem egy, hanem két nyelvhez kötődik. A kétnyelvű egyének más nyelvi konfigurációval rendelkeznek, mint egynyelvű társaik, és ennek különféle következményei vannak az egyénre vonatkozóan. Kérdéses, hogy vajon egy közös konceptuális reprezentáció szolgálja-e ki a két nyelv mentális lexikonát, közös-e ez a lexikon, vagy nyelvenként elkülönült a tárolás akár a fogalmi, akár a nyelvi szinten. Egyáltalán: nyelvhez köthető-e a fogalmi szint, és a szemantikai tartalom a mentális lexikon részét képezi-e. A legkorszerűbb kutatások képalkotó eljárásokkal próbálnak hiteles képet adni arról, hogy miként tárolják a kétnyelvűek a nyelveiket. Azt vizsgálják, hogy azonos területek aktívak-e mindkét nyelv használatakor, vagy van-e kimutatható eltérés a lokalizációban. A jelenkort megelőző kutatások különböző kísérletes eszközökkel bizonyították már a közös és a szeparált tárolást is. Annak ellenére, hogy a fő kérdésben még nincs összhang, azt már tudjuk, hogy a tárolást számos tényező befolyásolja: a kétnyelvűvé válás életkora, a nyelvek használatának gyakorisága, a nyelvek tipológiája, a szavak jellege stb. A kötetben az eddigi nemzetközi kísérletes és képalkotó eljárásos vizsgálatokon kívül olvashatunk a szerző saját kutatásairól is, amelyeket olyan kétnyelvű személyekkel végzett, akiknek a magyar az egyik nyelve.