Oroz klazzika

Dostojevzski, Tolsztoi, Toorgenef - maradand? irodalmi ?rt?kek olcs? ut?nzatai olyan emberek sz?m?ra, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy eredeti ?s ig?nyes orosz klasszikusokat olvassanak. Legink?bb a f?lrees? g?m?ri ?s n?gr?di falvakban tal?lkozhatunk olyan emberekkel, akiknek akad egy-egy Tsehov-m? a polc?n, ?s akik azt gondolj?k, hogy ha elolvass?k az ilyen olcs? hamis?tv?nyokat, akkor teljesen felszentelve lesznek az orosz klasszikusok nagy t?m?ival kapcsolatban, ?gy mint Isten, szerelem, halhatatlans?g, b?n, b?ntet?s ?s hal?l. Nem lehetett meggy?zni ?ket, hogy Csehov nev?ben nincs ,,t"-bet?, ?s hogy a szerz? soha nem ?rt obszc?n novell?t egy koz?kr?l, akinek a legh?s?gesebb t?rsa egy l?. Daniel Majling orosz klasszikusainak hamis?tv?nyait, mint ahogy ezt az el?sz?b?l megtudjuk, f?leg irodalmi professzorok (els?sorban alkoholist?k ?s epilepszi?sok) hozz?k l?tre, akik arra vannak k?nyszer?tve, hogy anarchista k?r?ket alap?tsanak ?s Isten l?tez?s?r?l vit?zzanak... Mindez persze csak posztmodern j?t?k, teh?t ir?nia, par?dia, intertextualit?s ?s az intertextualit?s par?di?ja. De ann?l m?gis sokkal t?bb. Mindenekel?tt min?s?gi ?s sz?rakoztat? olvasm?ny. Arra a k?rd?sre pedig, hogy ?vtizedekkel a posztmodern lecseng?se ut?n, sz?ks?g van-e m?g hasonl? irodalmi villan?sokra, Peter Darovec irodalomt?rt?n?sz ?gy v?laszol: ,,Nem a posztmodern stiliz?ci? miatt kiv?l? a k?nyv, hanem annak ellen?re."