Szubjektív tudás - Objektív tudomány

Mennyire szubjektív a tudás, objektív a tudomány? Kari Popper negyven éve járta körül neves művében (Test és elme) a fenti kérdések közül is alapvetően az elsőt. "Érdekes megfigyelni, hogy a legtöbb filozófus, bár nem mindegyik, csak a szubjektív értelemben vett tudást (...) tárgyalja. (...) És ha egyáltalán tárgyalják az objektív tudást, legtöbbjük abból a feltételezésből indul ki, hogy az objektív tudás teljesen megmagyarázható a szubjektív tudás fogalmával." A tudomány célja ugyanakkor az objektív tudás növelése a világról. De lehet-e minden személyes vonatkozást, érzelmet, rokon- vagy ellenérzést, személyt, képzeletet mellőzni a megismerésben? És valóban a tudásnak csak ez a két pólusa van, vagy esetleg van átmenet objektív és szubjektív tudás között? Vagy Polányi Mihálynak van igaza, aki szerint az emberi tudás és tudomány se nem objektív, se nem szubjektív, hanem személyes, amely "túl van az objektives a szubjektív szembeállításán"? Ezeket és még más - a filozófia, a megismeréstudomány, az ismeretelmélet, a pszichológia, a tudás-szociológia, az etológia területéről származó - kérdéseket teszik fel e kötet tanulmányainak szerzői, akik valamennyien résztvevői voltak a Magyar Kognitív Tudományi Alapítvány és A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Kelet-Nyugat Kutatóintézete által 2008. október 28-30. között megrendezett XVI. Magyar Kognitív Tudományok Konferenciának.