A politizált gazdasági rendőrség - A gazdaságrendészeti osztály, 1945-1948

A Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Gazdaságrendészeti Osztályát (GRO) elsősorban a második világháború utáni katasztrofális, rendkívül zavaros gazdasági élet és közellátás szabályozására, helyreállítására alakították meg 1945-ben. Mindemellett fontos szerepe volt a megelőzésben és az elrettentésben egyaránt. Noha nem nőtte ki magát olyan meghatározó, a korszakban hasonló államvédelmi feladatokat ellátó politikai és katonai nyomozó szervvé, mint a Belügyminisztérium Államvédelmi Osztálya (ÁVO) vagy a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztálya (Katpol), amelyek történetére bőséges forrás áll rendelkezésünkre, a maga korában nagyon is jelentős szerepe volt.
A gazdasági rendőrség funkcionálisan megjelölt gazdaságellenőrző szerepe szolgálta egyrészt a lakosság ellátásának normalizálását, de egyben célja volt az elrettentés és a megelőzés is, vagyis a társadalom gazdasági tevékenységének elsősorban a Magyar Kommunista Párt által megszabott keretek közé szorítása.
Történelmi szerepét feszegetve az is egyértelmű, hogy a gazdasági rendészeti feladatok ellátásán túl már kezdettől fogva felmerült az a nem nyilvános szándék is, hogy a gazdasági rendőrségnek (a PRO/ÁVO-hoz hasonlóan) hozzá kell járulnia a kommunista párt finanszírozásához. Az osztály hatékony szerepet vállalt mind az intézményi fedezettel folyó áru-, mind a háború utáni embercsempészetben, ez utóbbi során valutáért, ékszerért, lakásért több százan jutottak útlevélhez. Sőt az MKP több esetben használta a gazdasági rendőrséget arra is, hogy leszámoljon a párton kívüli politikai ellenfeleivel.
A Gazdaságrendészeti Osztály több mint hároméves fennállása alatt lényegében betöltötte az MKP által az átmeneti szakaszban neki szánt szerepet. Egészen addig, amíg mind a politikai, mind a gazdasági hatalom megszerzése után terhessé nem vált a kommunista párt, de elsősorban a Péter Gábor vezette politikai rendőrség számára.